Hetikiadás, 1933. január-december

1933-01-10 / 2 [1519]

- - t , W - - 1**. . -int:)a virradna. Az elmúlt tizenöt év jmegd érmesztette az álmunkat ós lehűtötte a vágyunkat.A csalódások szakadatlan sorozata ugy fejbevert bennünket,hogy ma már valamennyien nyitott szemmel nézzük a világot es azokat a kavargó zavaros esemé­nyeket,amelyek nem tudnak egységes alakot ölteni,Az 1932-as óv ugyanis kikezdte minden ország berendezkedését és jólétét. Iá már a győztesek is küzköanek,megin­gott alattuk a háborúban szerzett és biztosnak vélt alap. Kapkodnak,töprengenek ss keresik az okot, hogy megtalálják a kivezető utat. Efagy elesess egünkben nekünk csak a csendes figyelő szerepe jutott és igy kijózanodott fejjel szemlélhetjük azt a nagy tülekedést,amelyben igen ér­dekes jelenségek is akadnak. IGY például valamennyi győztes alíam sajtója ós veze­,tő férfia csodálatos egyöntetűséggel„állapitja meg,hogy a baj oka a pariskörnyéki békészerződésekben koresendő,mert erőszakkal,vérbeborult szemmel és vak diadalmi mámorban fórgarttak^feí a világ kijegecesedett rendjót. A békeszerződések revíziója, tehát bevanult a nemzetközi tanácsko­zások, elsősorban pedig a iiépszövotség munka terv ebe, amelynek első elintézett pent­ja a jóvátételt eltörlése.második pedig a fegyverkezési egyenjogúság vtlt,mig most a harmadikkánt ott áll a békerevizió,amelyet az úgynevezett kisgyőztesek minden­áron szeretnének elgáncsolni,de eredmény tel énül, mért ma már csaF időkérdése ez is sek más olyan kérdéssel együtt,amelyről még hallani sem akartak még nem is olyai régen. < ' , Á francia nagy lapoknak az a javaslata,hagy vissza kell adni a ne­meteknek elvett gyarmataikat,mert a / hetven milliós nemzet nem tud megélni mai szűkös határai között s ezzel csak állandcsitja a müveit emberiség nyugtalanságát* Ezenkivül arról is egyre többet hallunk és tlvasunk,hegy Európa strsa és jóléte a Duna medencéjének állapotától függ. M már/oennünket is érint,még pedig a legkö­zelebbről,mert nehéz álmunkból való "felébredésünk korai hajnalhasadását jelenti. gagy iából ezek azok a gna már nem is ti tkolt,hanem nyíltan hangozta­tott égő sebek, mely elmek gyógjitása nélkül nem múlik el a nemzetek teje körül az a veszedelem,amely' egyaránt »vk.ii. fojtogat mindénkit-, ifiért megbolygattak az egyen­súly t,ellenséggé tették az egynásrautalt országokat s ilyan általános bizalmat­lanság lett úrrá világszerte,' 0 . amelyből*csak gyökeres'változtatással lehet ki­• libolni,ha meg akarják menteni Európát a z ujabb véres áldazattól. Mi Yi tizenöt é>ig a saját bőrünkön tanultuk meg,hogy nem szabad déli­bábos képet festegetnünk nyomorúságunk egére,de ma már az a helyzet,hogy van je­günk fokozottabb figyelemmel várnunk ós készül odriunk, mert a jelek azt mutatják, hogy a mi nyomorúságunktói félve megmozdulnak azek is,akik nem akarnak lezuhanni mel1énk. Ifi n tha v i r radna... . o stergéges fát állítanak elő Am erikában. Egyik amerikai állami 1abcratoirumban si peruit ^mesterséges fát §1 őálli tani # Nyersanyagul tengeri szárat, cukornádat, szalmát és nádat he sznál tak. A felsorolt anyagikat maggs nyomán slatt rendkívül vékony ros tokká főzték, a miből, pépszerű anyagot készitettek.Sz a á pép kihűlés után gyorsan megkonyómodik.i.inél tovább főzik a.2 anyagot, a iánál keményebb lesz a ^minta ..bizonyos aagftgék t hoz zaadása- . val különböző minőségű fát tudnak előállítani ós igy akár az..mesés,akár szálkás, akár sima gerendát,vagy deszkát gyárthatnak.Az uj találmányt fc.betonnak is nevezi^ és azt hiszik,hogy ép olyan nagyjelentőségű le88,Hánt annkidején a. vasbotén vrlt. Tj aa;i ,l li. 0 .lltar ,7-L *c.ü-;k%n-\u-^:.;u „ex i luLgy.aSZ.tasa., Az elmúlt osztendő folyamin 65 ..dilié 900 ezer liter tej került 1 íe — lomba e fővárosban,vagyis az egész fővárosi teilolnoza.tal b4*>-f:. a kulonpoze ­tot° : : tejváíl-latok különböző célokra dolgoztak .fol^z iVÓl eybon meg.99 millió 300 ezer'liter tej került forgalomba, az Qgötíz te ff^no za.tr Inak ' 65.39 /o-a,az 1932 évben Budapest tejfogyasztása kevés nij j ni 10 anin litorrpi csökkent. - - -

Next

/
Thumbnails
Contents