Hetikiadás, 1933. január-december

1933-02-20 / 9 [1519]

9.sz.1933.február 20. A gyűlölet szelleme. Légint kísért a mult,a háborús gyűlölködés szellemének -szomorú,multja. Ti zennégy esztendő nem volt elém ennek a rrssz szellemnek a kiküszöbölésére, szinte teljesen kárbaveszett minden idő és fáradtság,ami a nemzetek közötti egyei értés létrehozásán, irányult. Visszaesés fenyeget oda,ahol 1919-ben voltunk azokba a gyászos emlékű időkbe, amikor kát fél ugy állctt szambe egymással,hogy az egyik diktált,a másik pedig kénytelen volt meghajolni a kényszer előtt. Eteket az időket akarják ismét felidézni egyesek, - nem ti tok,hegy kik - de rosszindulatú törekvésük nem számol azzal,hogy bár sok* javulás nem tortént az elmúlt évek alati»3:Z idő még sem múlott nyomtalanul s amit lehetett 1919-ben elkövetni^ legfőbb érvnek,a fegyvereknek segítségével,azt 1933-ben már nem lehet megcsinálni a megváltozott politikai csoportosulások ideiében. 1919-ban nyoma sem volt annak,amit a népek közötti egyenlőségnek nevezünk, a győztes országok kiküldöttei összegyűltek Parisban ós raris környékéi ós felhasználva a legyőzöttek védtelen helyzetét, 1 ítrshoztak azokat a szerencsétlen alkotásokat,melyeknek nagy szerepük van abb.n,hogy ma az egész vilám beteg, himondott-t-k,hogy írd pedig ezt igy és igy akarjuk sg.<ki el 1 enszegul,azzal

/

szemben jön a fegyveres megszállás,&o't valóságos rabiéhadjárat is.IIyen fenyegetések hamsa al. tt lehetetlen volt a versaillési, trianoni, st" .germaini diktátumokat alá nem irni. Ezekben az időkben megtették,mert erejük tud. tóban megtehették,azt is,hogy olyan / „ . jegyzékeket, demarsoka t, * ultimátui.okat küldözgettek a' legyőzötteknek,amelyek eket legsajátabb belügyeikben is súlyosan érintették s amelyékkel szemben védelem nem volt) teljesíteni kellett azok. t,ha el akarták kerülni a- még károsabb következményeket. : o st, 19 33-ba n ehhe z a z e r ős z, ko s mé ds z erhe z a ka ma k vissza tér ni . Szinte alig fontos,hogy milyen ürügyet találtak rí.Ha nem történt volna két magánf élnek egymással kötött üzlete ,a hirtenbergi fegyv erjav itás , tel iltak volna más okot rá."Ilyen irányú találékonyságtól nem kell félteni okot. Az ürügynél sokkal fontosaob a cél,amiért ezt csinálták.,Ez a cél pedig,amint kiderülnem is egy,hanem többirányú.a sorrendet nehéz megállapitani..uz egyik irány kétségtelenül az,hogy Ausztriát rábírják önálló állami létének lényeges megcsorbitasara, rávegyék arra,hogy csatlakozzék az ő érdekszövetségükhöz,a kis antanthoz ,hogy ezáltal teljessé tegye a i.agyarországot állandóan fehyegeto_gyűrűt,iáruljon hozzá ahhoz, hogy egy sziklafal vegven körül bennünket, a mi azután a legkisebb megmozdulásunkat, is rögtön megakadályozha tje. Aos,ha azt akarják,ebben merlehe tősen végzetes csalódás érheti őket.Lőhet,hogy ausztria nemcsak részben,hanem,teljesen is f eladja ,ma jd Állami ön-11 óságát,de nem a kisantanthoz,hanem a nagy német-közöséé he z, a német /birodalomhoz fog cs a tla kőzni, amire eddig is meg veit a szándóka,csal. Franciaország vezetése alatt álló blokk akadályozta." A, jelekből kövétkeztethetünk azonban arra is,hogy a ,fenyegető, fellépés Ausztrián keresztül elsősorban Olaszország, de Németország ellen is irányul.A terrorakciónak ez a második és hargiadik célpontja. A háborús zsákmányok ideiglenes birtoklói nem tudják megbocsátani Olaszországnak,hogy,belátva 8 végzetes hibákat,azoknak eltörlésére törekedik és nem tudjál: megbocsátani Ni- • metorszagnak,hogy nem akar belenyugodni életfeltételeinek lényeges megcsorbításába és az örökös alárendelt fel szerepébe. Az a felháborodAa is,mellyel e két,nagyhatalom sajtója és közvéleménye fogadta a hatalmi túltengés megnyilvánulását', szintén arra mutat,hogy a terrorizalás éle Ausztrián át feléjük irányul, de a határozott ás egyöntetű visszautasításból következtethetünk .mindjárt a teljes kudarcra is. A kisantant által sugalmazott francia diktáló hang csak szeretne ártani a másik tábornak, a revízió sürgetőinek,ae erre nem lesz képes. Hiába igyekeznek visszakozni a gyűlölet szellemét, amúgy is fogyatkozóban lévő erejük meg fog törni az igazságért s a jogokért harcolók ellenállasán. 1919 többé nem térhet vissza és bizalommal reméljük, hogy az a politika, melyben ma Olaszország vezérkedik a német birodalommal való egyetértés segítségével, meg fogja hozni s gyűlölség halálát és visszaállítja a népek szabad fejlődóS 31.