Hetikiadás, 1933. január-december
1933-01-03 / 1 [1519]
------------ OéOlCí-Ll. Farsang. A farsang • egyidős az erűbe.i élet írott ás rajzolt emlékeivel. Jermészétünkben gyökérsdzik . z a tulajdonságunk, hom szeretünk küzköaéseink és napi gQno.ji.ink közepette könnyíteni hangulatunkon, ...1 akarjuk felejteni kelleme lle nfeegeinké t és a " vígan 1 okozással" felüdülni. Ügy is sokkal cöbb a közI. kö esünk,mint az örömünk. Az elpolgáriasodás és a társadalmi keretek kialakulása lassankint bizonyos hóna pókra korlátozta a farsang napjait, amelyeken még a legszerényebb es legszükosebb viszonyok között élő ember is tal.áL módot arré ,hogy lega-lább egyszer elszór, kőzzék vidám pohara záss:. 1, 'társasággal, vagy pedig" tánccá 1. M ez így is van rendjen. ügy sincs egyéni ősé;" a földön,kit dédelgető ténye-ren horuoz . sors,kit pe'áig elejtetö.Le^lábbegyszer évente - ha. viszonylagosan is - eltűnik közülünk ez a különbség.Akik oedi^ elkeseredésükben lázong, nak e hagvományos és s;zinte flpa&r kötelező mnL tozás' ellen, ne leledjók cl,hcr.y az nemcsak esztelen pénzszórás,hanem gazdasági szempontbél is szükséges . A mai pénztelenségben ugyanis, amikor mindenki a pénz iorgalman. k kétségbeejtő csökkenéséről panaszkodik, örülnünk ..ell,ha van ilyen atkaloia, I amikor tömegesen cserél gazdát a pénz, ami egyben olyan fellendülést okoz,hogy megérzi az egész ország gazdasága.Termelő,iparos, kereskedő és munkás egyaránt 1 átje hasznát a farsangnak•és ha' ehhez még hozzávesszük, hogy atíőSflünlakozónak ie jel esik a. 11 hámból Való kirúgás ,! , igazan nem tiitakezn. tünk ellene. Akik pedig Leszórnom gazdasági helyzettel és = munkanélküliek számának ijesztő szcporodisával érvelhének, ká előbb elmondóttck szerint, szintén, téved rgeké -ikinek,olyan az anyagi ?iszonya,hogy tud költeni, kötelességet teljesít farsangban is, ami kor - nem a pária szór ssal .hanem tone késségének határai között* - szór. kőzik és az ilyen ember ne töi oc.jék az'esetleges gáncsoskodásh snl,mert sokkal oobbet használ a köznek igy, mintha élére állit* na c garast. Éppen a ke 11 emetlenségektői való félelem árt l&g jöb'-a t a forgalomnak,amiből pedig hasznunk van mindnyájunknak. A régi béke világában nem tűnt fel ilyea elesni oz az ellentét, g mint napjainkban. Akkor négy általánosságban minden ki na k volt a módja kisebb nagyobb farsangolásra ós éppen arra nézae- ferde szemmei,: :1 - bár tehette volna, - visszahúzódott es zsugoriskodott..,.z okos ás gondolkodó ember véleménye ma sem lehet más. Természetünk egyenesen megköveteli'a szórakoz-st ás helyesen érié telmezett erdekünk is azt tanácsolja, hogy farsangoljon, via,.dozzék mindenki, akinek van módja és . kad .lkclmv. így legalább könnyebben elviseljük saját éle tünk terhét és megkönnyítjük másét is. - *. Csaknem tiz százalékkal olcsóbbodott a mult évben az élet. Az 1932. esztendőben a létfentartási költségek hónapról hónapra 1 csökkentek ás igy végeredményben az összükségletnéi az óv folyamán 9.7 > ps olcsóbbodás mutatkozik. Az átlagosnál jóval nagyobb volt az élelmiszerek áresése,amely 17 ',o-ot ért el. A mult év utolsó hónapjáb. n - december hó folyamánkörülbelül fal gr-os volt a szekejzervezeti tanács statisztika ja szerint a létfentartás költségeinek csökkenése. kimeri káb;.n fogynak a milliomosok. [L' Az .merikai' kincstári hiv tai kimutatja, hogy mig 1930-ban az egyesült xillamokban 515 személy jövedelme haladta meg az 1 millió dollárt, ebben az évben már csak 75 személynek volt ilyen nsgv jövedelme és ezek közül is csak 4-nek , / jövedelme haladta meg az évi 5 millió dollárt. A milliomosok számának csökkenését^előmozditia az is,hogy a közismerten gazdag emberekre , nagy gazdssa; valsgg idején még .jobban ráirányult az ...merikai banditák f igy elme. TobkTeméri kai milliomos,a.ki fenyegeti levelet kapott és ,. kitol B legtöbb esetben nagy összegű pénzt .követeltek . unditak, sietve elhagyta ^raerika földjét és áthajózott .auróL pab ^' * ' *" t- • " £T
