Hetikiadás, 1933. január-december

1933-11-28 / 49 [1519]

A munkanélküliség mai nagy arányainak megszüntetése,vagy legalább lényeges enyhitáse a legsúlyosabb gondja minden,ország kormányának,mint tudjuk nemcsak a náboruvesztes kisebb és nagyobb országoknak, ha nem a győztesek-, nek is,sőt az álmok és vágyak egykori irigyelt hazájának Amerikának is.A gazdasági rend és a normális élet megbomlottságának szörnyű vitustáncának idején azonban nehezen megy ez a dolog.Az emberiség egyre jobban pusztul a gazdasági háborúban,amely utóhatása az öldöklő világháborúnak., Kiváló szakértők nem egyszer állapították meg,hogy a gazdasági kaqszból ós pusztulásból nincs kiút addig,amig a háború,után elkövetett nagy igazságtalanságokat jóvá nem teszik és a jól bevált gazdasági egységeket,amelyeket szétszaggattak,helyre nem állítják s ezzel a.z igazi megbékélést lehetővé,nem teszik. Ennek felismerése egyre nagyobb tért hódit v

z angol és az olasz akció, amely a Népszövetség átszervezését es a békeszerződések revíziójának lehetővé tételét erőteljesen szorgalmazza,reményt ad arra,hogy egyszer csak mégis elindul a világ azon az uton,amely elvezethet az áhitott célhoz. Csakhogy term^zo tesen addig sem lehet tétlenül nézni a munkátlanság szaporodását és mindent el kell követnie a magyar, kormánynak is arra, hogy egyrészt,előkészítsen nagyszabású és a helyzet javulásával, megvalósítható, gkciókat,rm.r részt minden lehetőséget kihasználni arra,hogy a kényszerű tétlenségre kárhoztatott munkáskezek közül minél több újból munkához jusson.Nemcsak a fizikai munkásokra kell itt gondolni,hanem a felnövekvő ós egyre nagyobb számban gyülekező' fiatal értelmiségre is. á,miniszterelnök mondotta,hogy nincs olyan "ithisz tar tanács. a,melyen ne tárgyalnának a munkátlanság enyhítésének ós az ifjúság dlhelyezésének kérdéséről. íianapság az a fontos,hogy olyan munkaalkalmakat szerezzenek minél nagyobb számban,amelyeknél kisebb összeg megy anyagra és nagyobb munkabérre.Ilyen munka leginkább a földmunka,utak építése, területek rendezése,folyók szabályozása.Épen ezért,ebben az irányban történtek is intézkedések. A kormány szorgalmazására az ország minden megyéjében megindultak az útépítések.A földmunkások tömegé t foglalkoztatják ezeknél a munkálatoknál, amelyeknek a munkán ólk liség enyhítésén kivül.termeszetesen rendkívül nagy fontossága az,hogy,az eddig ut nélkül álló magyar falvak százait köti össze a gazdasági élet vérkerinf

ésóyel. Csonkamagyarországon még közel ozer községnek nincs köv es „utja^és a ormány annak a ,célnak elérésére tötckszik,hogy minden községet,előbb,vagy,utóbb, amint a lehetőség,erre adódik,bekapcsoljanak az állami,vagy* vármegyei úthálózatba?, . A mezőgazdasági terményértékesités ügyét is szolgálja a nagyszabású utípiy tés,amely kiemeli a falvak százait a,bból az elzárt,helyzetből,amelyben az időjárás viszontagságai az év bizonyos részében tartották. A kormány annak a programmjának megfelelően,hogy a végzett iatalság elhelyezésére is minden alkalmi-1, felhasznál,, az útépítésnél is száz fiatal mérnököt juttatott kenyérhez, általában az egész gazdasági élet átállítása szerves összefüggésben van a mezőgazdasági népesség keresőképességének fokozásával és azzal is,hogy a magyarság széles rétegeinek: sorából, tehát az értelmiségből is,minél többen juthassanak kenyérkeresethez az agrártermelésben ós a közgazdasági életben,is,mivel a diplomás fiatalság elhelyezkedésére,pusztán a közhivatali,magy magántisztviselői pályáé nem,lehet remény. Ezt a célt szolgálja a tervezbtt telepítési politika,a farmgazdálkodás meghonosítása,amely bizonyos számitások szerint a ma még kis haszonnal,sőt néha ráfizetéssel járó gazdálkodás helyett a kisbirtokon,is holdankénti 4-600 pengős hasznot hozhatna. Ketségtclen,,hogy elsősorban rendkívüli fontossága van a mezőgazdasági termelés átszervezésének és rentábilissá tételének a mezőgazdasági népesség talpraállitása szempontjából,másodsorban pedig azért,hogy a termelés uj rendszere a munkátlanok ezreit szívhassa fel. E célból a téli háziipari foglalkoztatást is szem előtt kell,tartani és a kisbirtokt termelését fokozatosan, de egyre erősebben kell a minőségi ós bizonyos vidékeken egyöntetű gyümölcstermelés,a csemege szol őtermolés, a selyem-,a mag-,a házinyúl-,a dohány- és hüvelyestermelés és a méhészet felé terelni. j A termelés átszervezésének ügyét szolgálja az a gazdamozgalom is,amely az irányított termelés bevezetését szorgalmazza.Az irányított termeles a,különböző vidékek mezőgazdasági kamaráinak állásfoglalása után a magyar agrárpolitika hivatalos progr&mmja lett. Itt a dohány-es a cukorrépatermeles példájából indulnak ki,mint amelynél már hosszú ideje irányított gazdálkodás folyik es ez a gazdák érdekét szolgálja. De bevált ez a rendszer már a szesz-;a lenmagvya cikória-és a virágmagvaK termelésénél is. A földmiv elésügyi, minisztériumban készül már a törvény javaslat,amely az eddig bevált alapon tovább fejleszti a tervgazdalkpdact,de ezenkívül még több olyan javaslat is,amelynek nagy res?e,a, mezőgazdasági termelés megsegítésen kivül szolgaija a munkanélkülit seg enyhítésének ügyet is-..