Hetikiadás, 1933. január-december

1933-11-28 / 49 [1519]

Il' c t i k i 0 d 6 s • 49.sz.l93g.novcnbor 2C. --- -----—- 1.oldal. k bor és a szcszte mclés aktuális kérdései. kz idei szolőtcrnolés ficnnyiséciiűg aimyira alatta ncradt cz évi átlagnak, hogy ebben ez értékesítési szezonba a volószinülcg nen lesznek nagy gondjai a gazdáknak az clad;'ssal,racrt a tciriclt nennyiség egy év loforg&SG alatt nindenütt elfogy.k r.inőség són elégítette ki a terne'lők vár okozását. Ez a helyzet", tokajhcgyr Íjai vidéken is,ahol a rorst r.inőoégo v. legjobb szőlőkben sen haladja neg a 17 kloo „rneuburgi cukorfokot. k nustok ára hordó nőikül litSbrcnkint 20-25 fillér között váltakozik,oiiibcn kir szerint" része van a g . spókul '.ciónok is.k jobb árak rcnénye u^ydms vásárlásra ösztönzi a spekulációt. Gyöngyös környékén kevés ugy a nonnyisog.ránt a iiinőség ós nár c. dig több ezer holdra kérték a nuot r.iostcrségcs fel ja vitásának engedélyezés ét.Ezen a vidéken a nustok ára is csekély,csak az óborok árniyójo. növckcaott.Sok vidékon" a nornális szőlononnyiségnok csak a fele temett.k csekély nonnyiségek következtében legtöbb helyen tűrhető borárak alakultak ki. Legutóob a. borvidéki kerületek országgyűlési '.képviselői értekezletet tartottak a parlancntbon.Besoenycy Zénó hangsúlyozta,hogy törvényes rendelkezéssel kell lehetővé tenni az egységes tipusu borok tcri.ielését

í

r.iert " ' Csak ilyen nódon lehet a nagyar bor s zéródra külföldi piacot szerezni .Mas képviselők ránutattak arra, hogy a kevés tömés ellenére egyes vi<: ékeken non le hot arra ő zeni tani, hogoy a bor jól fog fogy ni, nor t a ninőség gyenge .Ezért fontos' volna,hogy a borp .rlattá való főzést riiiiél szélesebb keretben tegyék lehetővé; k végső cél az kell,hogy legyen,hogy az élvezeti szesz niacobt kizárólag a boroarlat és a gyüieölccpárlatok részére biztosítsák.El is - hat ár ózták, hogy felkérik a földrivcléoügyi köményt,készítsen elő czirrtnyban törvényes intézkedéstkz ertekezletén Barcza Ernő földilivclésügyi -gllantitkár isriertette a borpárlat tcrnclésérc és f or galeriba hozatal ára vonatkozó legutóbbi " korriányrcndclctct.k rendelet jelentősége a szőlőgazdaság özenpontj o.ből abban van,hogy az eddigi korlátozások a párlatok előállít "sán 'l.kint a párlatok szc-S2 fokánál tkljoocn r.icgszüntok.k rendelet szerint borpárlatot, törkölyt, bor seprős, szőlő,vo.gy oárr.cly nás gyünölcs feldolgozása ecetén is külön ohgcdóly nélkül bárncly'

( ocrnolési adó ola ooe czeszfőzüében,bárncly nonrryisőgbon elő lehet állítani és a tcniolt borpárlatot a szeszfőzde vállalkozója" rr.gr. értékesítheti, kz cg.lio.ctt szeszfőzdékben 55 fokiul nagacabb alkoholtr.rir.lnn szesz /gyünölcspálinka./ is olőállitható és forgalor.iba'nozhaté. .t zöldroező rr.zdálkodása csökkenti a nczögo.zdc.sági i tor;:o 1 úoi költs

égeket. Eáron óv. ol ezelőtt alakult ncg az klföldi Zöldncző'Szövct oég, ancly azt tűzte ki coljául,hogy a legelőket és a rétokot feljavítva,ezen korcez tül állattenyésztésünket és földnivclésönloet fellendítsek szövetség legutóbbi" kongresszusán riogál lapították, hogy az alföldi szövetség iiüködéso valóra váltotta a hozzáfűzött renényeket... szövetség ráneveli a gaadtitkat arra az elvre,hogy az igazi céltudatos és gazdaságos állattenyésztést csak a növénytomclésen koré sz tül lehet folytatni. Teleki Mihály gróf a szövetség elnöke r áru tat ott • , hogy oz állattenyésztésünk terén tapasztalható nagy visszaesés" azt is jelenti, hogy a. talajerő fentartása nincs kellően biztosítva és igy iioga c foloniveles ser: hozhat kielégítő erodnényt.:. talajerőt ugyanié nen lehet nindon tekintetben nütr.-'gvával pótolni.;. züldriozőgazdálkodá.s jelentőségéről Piukovics József, a szövetség alelnöke érdekes tanulirányt irt .Ebben példákat hoz fel arra, hogy; vannr. Ragya rer szárion negyek,ahol a széna negröthad,viszont r.o.s vidékeken a gazdák nön tuclnak elegendő szálas takar: lányhoz jutni.Szükség van tehát tervszerű zoldnezo-~ rrzdálkodásra.H'.ron nillió kat.holdat akar:. • visszafoglalni c szövetség a rot-, es legelőgazdálkodás szánó.ra és ezt a területet rendszeres, jel gondozott lege love gyeppé akarja átváltoztatni. k rét- és legelőgazdálkodás fcllonditésóhoz az io szükségoshogy iicgtaláljuk a legjobb füfelesegcket ,arielyek a ni ldinainknak és a. talajviszonyainknak legjobban negf ölelnek... f Ifringtcmc sztéc és fünenosités az utánbi öt esztendő alatt visszaf e jlőáött.Ericllctt angol por jókból, réti csengés zből és csonős ebirből

}

anelyekre nálunk a lc-gtöbb szükség van, jelentékeny uonnyicégot hozunk be lalí óidról .k funagtornosztos. fcllonditesc olchatja csak ncg az ország gyepesítésének kérdését. , 7^*/