Hetikiadás, 1933. január-december

1933-11-21 / 48 [1519]

Heti kiadás. 48.sz.1933.nov.dl. ... ' 2.oldal. rantna meso v -Ina... I rta JI gmánd y Gé z g. Mófe •-•z 03

zen.ru emlékszem, ismertem Mihályi írre bácsit,a nagy dar?-b fekete ember V kinek ; pró kék szeméből :lyen jóság sugárzótt,ftogy e legkisebb kondásgyorok is megmerte szól i tani. Nagy szó veit oz a eben az időben,amikor taég a földbirtokosok között is elvétve akadt méltóságos ur.Acrt a mi urasagunk* naf hatezer négy száz hold földje volt egy tagban és magán kivül nem volt egyebe az édesanyjánál, aki nem szerette,ha. méltóságos asszonynak szólitgettak.Mindig az mondta ilyenkor a ma j árbelieknek: Édes lelkem én wak nagyasszony vagyok. Csak ezért emlitem est a szokását,hegy ezzel is mcgveilaagi u

sam azt a környez etet, C mol yben emberré vált Mihályi Imre, akit sohasem láttak sem harag snak,sem szcíannak. aki örökké mosolygott és mindig jót tctt.Az édesanyjától te nult

c

... "iJár a főtisztelendő bencés tanár urak giiaiáziumában faragtam a zöld BadatgSflákor az utolsó nagyvakációm alatt a határban sétálgatva megkérdeztem tőle meggondolatlan ifjonti kíváncsisággal,hegy Imre bácsinak miért nincs felesége? Még ma is essz esz - rul a szivem, ha erre a régi nyárra gondolok. Imre bácsinak lebillent a. feje a mellére.Negyet nyelte- Lepett móg vagy harmat,amire tompán ki kopogott a száján a szó, e-ldert nagyon szeretem az édesanyámat... t Jó félórai?, lépegettünk szótlanul ogymas mellett. Ereztem,hegy nagy-nagy te.pintééle.ns;g:t követtem el,de nem tudtam,hogyan tegyem jóvá?Mo^próba] köztem vele többszer is,- dom nem fut t ta a bátorság- mbél.liér a tiszttar te la kas kis- kapujában álltunk,: mikor felém nyújt' tta

n

kezét -Holnap elviszlek a Szilvás-ma. j r rba .Is ben v eled kisfiam. ugy ültem ez asztalnál,mintha az arrJU vére folyt v ol na. Szülei. az~nnal észrevették,de nem kórdozősködtok,mert az öcsém előtt nem kartak kellemetlen helyzetbe sodorni.Ugy estefelé az édesapám mégis ráterelte a szót. Elmenő tara mindent őszintén. N; gy

r

t hallgat .tt rá. Szívta a szivarját ós belefújta a füstöt a lugas tenyérnyi vadszölőleveleibe. -Te mar nagy fiu vagy, - kezdte halkan - jobb,ha tudod és a szer: visel kódol. ..Csak arra kérlek, do mondd el senkinek te .megígéred? — Ösztönösen nyújtottam a kezemet.Beidaggra tott,begy az édesapa a nagy tekintélyé tiszttartó ur,eki tegeződött az esperes űrrel,a rőszolgabiróv? sőt még az elispe.ne.iel is,ennyire megbecsül.Yastag bajusza alatt mos lygett ugyar, a mi kar mogszeritwéér a kűzemetfáe ez engem / nem hűtött le. -SBecsalctszavámra mogi górom, édesapám.,.! Ekk'r bontakozott ki előttem az a bűbájos szerelem,a mihez fog hatót azóta se elvástam,vagy hallattam. -Emkékszer-e még Lengyel ndrisra?- Ne igen.Nálunk veit nagy* szelgáló.Akkcr te még kisfiú v oltal.Kar:nüle,andkar Ír szánk került.A méltóságos ur s ket járt h'szdik akk r is. Sakkoztunk. Moris meg ett forgolódott közöttünk. Tizonny "lc éves v dLt ez egyik, harminc a írási k. Azután.... De ne gondolj valami .i külön.'sre.Imrc eaoesi s-ne. sem beszélt Marissal négy szem között. Becsületszaván jelentette ki előttem. éhén ittam minden szavát. ..nnyira elmerültem goiidola taimbei hagy még nógatni se tudtam. Pedig nagy szünetet t rtett. - Láttam mind s kettőn,h ">gy -szere tik egymást. Becsültem Marist is,mert hősiesen viselkedett.Imre bácsi pedig,na igen,ur veit akkor is, mint mi ndi g. T 1 • di t négy esztendeig tartott r

oz e f eszelt és ti tk olt szerelem. Mer is. str-m-lták a legények. Szemrevaló, dolgos és ügyes fehérnép v alt .Édesanyáddal hánytp-vetette meg 5 d lg t és "igent mond tt a föleiben ?. csöndőrtörzsőrmestérnek.,, lakodalmán te is )tt faltai.Azután néhány hónapra rá áthelyezték az urát t rszág másik ró szubo. Azóta se láttuk.. .*.zt iria-jb-id g,már nagy OK C. gyerekei.... -K'-t Imre bácsi? - szaladt ki a számon. < -Imre bácsi neg - sóhr jt attaz az ódősapám - belenyugodott •i z édesanyja; a ke re báb' , -Hat II -na, néni akortc igy?- es.dálkozéam. -.*z,Imro bácsi ezt is elmondta neki,mint mindent.*, na gyessz' ny sirdagáit néhány napik és megmagyarázta a fiának,hegy bármennyire szereti is az egyszerű parasztleányt#nem véltem el feleségül- /Fdyt.köv,/ \qn