Hetikiadás, 1933. január-december

1933-11-07 / 46 [1519]

3& stvérck | találkozósa Irta: Ignőjntay Gőzö. A dcrmo sztő szol ugy belekapaszkodott a fák koronajába,Higy porcok alatt letépte a levelet ósolszitálta a régen megbarnult sokéves avaron .A tar ágak oken fájdalmasan suttogtak.mintha az életet siratták volna,Vigasztalan " szürke felhő boritotta he az eget és a kopasz hegy tetejéről szigeruan közeledett az az átláthatatlan felhő,ami cgyszinüvó változtatott át mindent. A huszárok nyugtalankodni kezdtek.Izgató volt cz a aiagy némaság,ami mögfeczitette meg a logvinurodzottebb lofény idegét is;Hcm tudták megmagyaráz-' ni ezt a halotti nyugalmat.önként jelentkeztek jerőrbe,hogy felleebentsék a titokzatosságról a fátyolt. - Hetek, óta dörggtak az ágyuk és mcflfc egy-szerre elhallgatott mind rágta a bajusz.Vt Rédey ezredes ős összedugta a fejét a segédtisztjénél. - Három járőrünk ment ki eddig,ele egyik sem jötü még vissza jelentette-a százados. - kii dj ki mág hármat.Jobbra,balra ós előre.Orjitő ez a bizonytalanság... kutasd csak a térkénét ... - Sokáig nézték,de nem tudtak rajta eligazodni. - Ezek a rácok csal: nem tolták el a hclyökről a hegyeiket - mosolygott keserűen az ezredes.- Kon tudom megállapítani,hogy hol vagyunk tulajdonképpen. - Ugy rohantunk,hogy - Lefutói.tunk a térkénről - vetette oda a mindig mosolygós e derült" lelkU páter. -'Az oláhok egy pillanatra se álltak meg előttünk,ezért - Jó,jó - idegeskedett az ezredes - de nem nyelhette el őket a föld.' A'hadosztállyal se tudok érintkezést találni .AZOK az ural: ugy elmaradtak, hogy — Bujdosó őrmester csizmája csoszogott a vastar; avarban.A levelek'ugy belekeveredtek a sarkantyú jóba, hogy két széles barázdát sepert ut jában.Iiereven tisztelgett, ' " ." - Ezréées urnák alázatosan jelentem,tányérsapkás katonaság került elénk, " 9 - Oroszok? - w^zaladt ki az ezrei.es.. njkan. -'Alkalmasint,alázatosan jelentem.Utödmagar,imal nem akartam összeakasz Irodai velük,mert lehettek varyhárom czázaádal.Lovas valamennyi. ' A tisztek összenéztek.Erre nom számitottak.A liadosztádypaarancsnoksag csak azt a narancsot adta kifogy nem törődve semmivel se egy pillanatra se hagyják nyugodni a futó ellenséget ."Hőst azután még a páternek lesz igaza abban is.hogy leszaladtak a térképről.Az őrmester Visszákacsázctt legényeinez,a se-;* gédtiszt pedig maidnem belebújt az ozrebesbe,olyan közcihajolva sugdosóct neki, mert nem akarta,hogy a páter elkapja egy-két szavát.Hirtelenjében vaZlabotkészitett ós félreécbta a katonai térkénét.De no:. sokáig tanakodhattak,mert jobbról erős fog" verropogás zavarta meg a csendet.Lassan kinyitott leg-ező módjára terjedt a'harci zaj.Hóét már géppuskád: is bolökelopeltek a hangzavarba. - Nézzük meg,mi az ördög történik itt - mordult az ezreo.es ee ielült a lovára. - Gyere te is velem. A páter egyedül maradt.Beburkolózott a köpenyegébe es nekivetette_a hétát egy óriási fatörzsnek,Jó félóra múlva mellette termett az ezredorvos is; Fig^eliek.i.íenvdörgésszerüen hullámzott a za j.Agyszerre azonban elboault egy agyu is.De•nen*a mienk,hanem cdaát az ellenség.nata mögött. -Ennek fele ee tréfa - vélekedem, a doktor. -Nekünk még ágyunk sincs - válaszolt a pap. -De van egy ezred bjuszárunk - csillogott a maSlk szeme. - Nem leltem és a mi Igényeinket a muszka cár legvadabb kozákjaitól se. * .* -Ln se.De ugy elrugaszkodtunk a főcsapattol,nogy atlán ' ket napi jmróföldre maradt el tőlünk.Bekeríthetnek. -Kivágjuk magunkat! - lakosadatt a doktor. • -Abban ón is benne leszek - helyeselt u pap - de ne felejtse el,hogy hány derék emberünkbe kerül az ilyesmi, ,, , ' éRédey ezredes urnak'eá&ig minden sikerült - oUenkezett a fcoKtor. Azután elhallgattak,mert most már vagy hat ágyú beszelt kel- cötuK. f -Húzódjunk asegélybe!" félé - mondta a páter. - Hatba szükség, lesz róni A tartalék egyik' százada törtetett el mellétül: .gyalogosan.Csupa tűz es harci kedv volt valamennyi.Hegnyugodva folytatták az utat-A segélyhelyen valebar volt már dolguk. /~ -, • i •• / A/) /lolyt.kov./ l»Q v