Hetikiadás, 1933. január-december

1933-01-31 / 5 [1519]

/: "Tizennégyre nem szabad "bevágni!" Folytatás:/ Lelki szmünk előtt elvonult a jövő. A tanári testület ülése,melyen vádlottként megjelenik a két rajtacsípett nebuló, a szigorú arcú arcú, de jóságos igazgató ur, a vádló Korányi tanár ur, aki kopasz fejével valósággal "fénypontja" a szomorú aktusnak, végül a kiosapás, az iskolából való kizárás fenyegető réme... Az'egész osztály borzongott. A két rajtakapott fiu viaszfehéren ült a helyén, várva .a bekövetkezendőket. Remegett a fejük bubjáhmég a kunkorodó hajtóbita is. A "kopaszbarát" átvette a pakli zsiros kártyát és recsegő hangján süvített bele a siri hangtalanságba: - Maga hüllő!,..Maga nemcsak huszonegyezni nem tud, de fogalma sincs arról, mi a számítás!...Ha magának tizennégy van a kezében,akkor mi a valószínűség?... Hogy megnyerje a játékot, hetest kellene kapnia...Hetes pedig csak négy van a pakliban. Sokkal valószínűbb, hogy ennél vagy nagyobb lapot kap, akkor már befuccsolt, vagy kisebbet, akkor meg kevés van a kezében a nyeréshez...Tanulja meg, hogy huszonegyesben tizennégyre nem mond bankot, hanem eldobja a kártyát, vagy, ha mindenáron játszani akar,, akkor néhány filléres tétet tegyen, mert nagyobb a vesztési, mint nyerési valószínűség!...Megértette? Kállay Tivi, akihez a magyarázat intéződött, nagyokat nyelt s még igy is alig tudott ennyit kinyögni: - I...Igenis! Egymásra néztünk a szomszédokkal, Hem akartunk a fülünknek hinni. A diákevő ^"kopaszbarát" ahelyett, hogy legalább is alaposan leszidta volna a két magái ól megfeledkezett fiút, szakszerű előadást tart nekik a kártyajáték művészetéről! Leült a pad sarkára, gyorsan megkeverte a paklit, aztán oktató hangon folytatta: - Nahát! Figyeljen ide, maga hüllő! Uj osztás jön! Mit kapott?...Királyt, Ezzel a négy ponttal nem tud mit kezdeni. Kérjen uj lapot!...Igy...Hetes!... Tizenegy ponttal bankot mond, mert nagyobb a nyerési, mint vesztési lehetőség. Nem biztos, hogy tizenegyre bejön az ász!...Na, lássa!... Tízest húzott, megnyerte a bankot!...Megint osztok...Nyolcas!...Még.egy lapot... Kilences!...Ez tizenhét...Mit fog csinálni? A kérdés nyíltan volt feltéve és a "kopaszbarát" várakozásteljesen nézett Kállayre. - Nos? - sürgette a választ, de mikor az még mindig késett, mérgesen mordult a fiúra: - 3sí most magyaráztam, maga hüllő!.. .Máris elfelejtette? Kállay remegő szájjal, alig hallhatóan rebegte: - Eldobom a két lapot!... - És aztán? - Uj lapot kérek! - Na látja, milyen hamar megtanulta! Igy kell huszonegye zni! .. ..Le nem a vegytan óra alatt, haszontalan kölykek, hanem otthon, amikor nincs okosabb dolguk!...Megértették?...Ha még egyszer kártyázni látom magukat, beirom mindkettőjüket az osztálykönyvbe!...Megértették?...Most pedig hadd látom, mit tudnak a kristálytanból!... A következőkre vessünk fátyolt! Igy még nem szekundázott be vegytanból senki, mint ezen az órán Kállay Tivi és Zohár Jancsi. Mentségükül szolgáljon, hogy ennyire még soha sem voltak begyulladva, A kicsapás veszélye Lamckles kardjaként lebegett a fejük felett, s ha a félelmetes "kopaszbarát" nem mutatkozik jóságos, emberséges, elnéző embernek, áldozatául estek volna a könyörtelen végzetnek!...