Hetikiadás, 1933. január-december
1933-09-12 / 38 [1519]
Több mill iárdos befektet'éssol or;ész világrészt akarnak termővé tenni. Az egész világon Ausztráliában szokott lenni a legkevesebb csapadék. Az ausztráliai nagy síkságokon néha évekig som esik az cco és hatalmas sivatagok támadnak, amelyeknek minden növényzete néhány szál fü és cscíiély kóró. A lakosság ezen c vidékon el sem tudja képzelni, milyen lehet az áradás, amikor nagy víztömeg zúdul végig a földekon* A benszülöttok {vyormckoi között-igen s.okanvannak akik csőt még sohasem láttak és nem is tudnak másféle időjárásáról, mint amikor ez ég felhőtlen és a nap sugarai forrón perzselnek. Ausztráliát nevetik az ötödik világrésznek, amelyben csak a tengerek partja mentén található élénkebb növényzet es csak itt fejlődött ki a mezőgazdaság, ^zt a vidéket lepték ol az angolok, akik azután beljebb is próbáltak hatolni ós sok artézi kutat fúrtak. Ezek azonban megközolitőcn sem tudják o .látni vízzel". A berszülöttck idoszorultak ezekro a terméketlenebb tájakra, de szarvasmarhájukat ;és lovukat a csekély növényzet nom tud ja'táplálni. Ha nagyobb a szárazság, száz. vei ölik le o jószágot,különösen a. lovat, hogy no egye cl az értékesebb szar- , vasme rha elől a íüvot. Ebből a terméketlen pusztaságból akarnak most az angolok virágzó Gazdaságot teremteni, dogon tanácskoznak arról, hogy" nagyobb befektetéssel öntözőbe rendezést létc&tsonckl.szakA-ée Középausztráliában.'Az erre szükséges öszszeg azonban olyan órisái, ho:y sohasem sikerült összeszedni és igy a >törv abbamaradta Most néhány angol pénzember összeállt, és körülbelül 4 milliárd pergőt hajlandó befektetni a vállalkozásba. Az öntözőberendezés mellett utat es tosutát is akarnak csinálni. Tervezik azonkívül különböző bányák megnyitását is, nert azon a vidékon igen gyakori az arcny, nemesfém és az ólomérc, A munkálatok a közeljövőben megkezdődnek és azt hiszik, hogy nagyarányú bevándorlás kezdődhetik meg Ausztráliába, amely abban az arányban -.fog növekedni, ahogyan termővé válik c föld." _ mm % mm mm — Ili az állattenyésztés érdeke: szérunu yqrry védőoltás? Az állati fertőző betegség ellen használatos szérum árát a gyárak a korm. ny bcavatko%sára óbbon az évben már 20 )j-kal szállították le. A gazdák uayenis már régen panaszkodtak a szérum ára miatt és az árleszállítás 1 som." elégitotto ki okot. Ujabb nyomásra most a gyárak másodszor is árleszállításra készülnek. Ezzel kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a gazdának ugy és ekkor kell megvédenie állatát a fertőző bet őrségtől, ahogyan és amikor a logsiztosabb eredményre számíthat és a legkevesebb pénzbe is kerül. : Rohonyi Miklós orrol a kérdésről irt tanulmányéban hangsúlyozza, hogy nom cselekszik helyesen az a gazda, aki nom három-négy hónapos korában szimultánoz* tatja sertéseit a pestis ellen. A gazdának - mondja a tanulmány - a védőoltást fölébe kell helyeznie a gyógyító oltásnak. A megelőző eljárás olcsóbb, jobb és biztosabb is. Dc a megelőző oltás előnyöse ab is, mert néhány filléres költséggel maga az állati szervezet termeli ki azt a védő arryagót, amely meg" akadályozza a betegség kifejlődését . Ha az állat megbetegedett, a védő .anya-got szérum néven drágán kénytelen a gazda megvásárolni.' Éppen ezért terjedt cl a-7 as-eljárási hogy ma már nocsak egyszer tavasszal részcisitik védőoltás kan az állatot hanem ősszel is, hogy a behordott takarmány etetésével fellépő fertőzés hold J.O elejét vegyék, A takarmánnyal történő fertőzés lehetősége ugyani igen nagy. mert kaszáláskor a fertőző szálas takarmány levorcdik a többi-:cl ós megfertőzi az egész készletet. Különösen a lépfono és sertésorbánc ellenes előző teo oitás az. amely ősszel is ajánlatos. Az előzetes oltással a gazdának egy-egy állat megvédésérc mindöszszc 6-14 fillért kell.kiadnia, mig a szérumozás, ha már meg van a betegség^ súlyos Összogbo körül. Azonkívül a fertőző betegség kitöré ck r a gazda egész tanyáit is hosszabb- rövidebb időig zár alá kerül.' Mindenképpen éraemcs tehát megelőzni ezeket az eshetőségeket.'
