Hetikiadás, 1933. január-december

1933-08-22 / 35 [1519]

Mentsük a jövőti w 35. sz.1933.augusztus 22. „J, Irta: Keller Lajos,a Stefánia Szövetség igazgatója. Az elmúlt év szomorú határkő és egyben figyelmeztető a jövőre :a .gyar anya- és csecsemővádelem történetében. Országes szervezetünk az ujjáébredés utáni tizenegyévé3 küzdelmes munkájával évről-évre csökkenteni tudta hazánk nagyarányú c3eesemőhalálozá sát, amoly kifejezetten lefelé haladó tendenciájú volt .Az 1932. év azonban a csecsemőhalálozásban olyan viaszaesést mutat,amely figyelmeztet bennünket arra,hogy az anya- és csoc semóvédelom munkáját a nemzet j övőjo szempontjából még nagyobb komolysággal és még nagyobb erővel kell müveln tink. A csecsemőhalálozás országos átlaga 19 30-ban már csak 15.4 volt és ez a mult évben ismét 18.6 $-ra ugrott fel,aminek legfőbb okát a nagy* arányú nyári csecsemőhalálozásban kell látnunk .A c aocsemőliszüloik súlyos gazdasági helyzete következtéken gyakran elégtelen táplálkozás folytán sokszor kisobb ellenálló képességgel jönnek világra.Évről-évre emelkedik köztük az angolkórosok száma ás a szegénység következtében fennálló gondozási hibák követkéz-" rc ányekéoen egyre erősebbeh terjednok köztük a különböző bőrbetegségek is.Az ollenállőképosség csökkenése ellen mai szegénységünkben nem tudjuk eredményesen fölvonni a harcot- és igy hatványozottan mutatkozik minden betegség pusztitása r. csecsemők közt. Ez a szomorú eredmény, 3ajnos, igazol ja azt a többször hangoztatott véleményünket,hogy a népbetegségek elleni küzdelemben nerc elég az egészségügyi gondoz ás, hanem azt nyomon kell követnie a szociális és egyéb segélynyújtások megoldásának is.Ha módunkban lett volna a már évek óta folyton csökkentett táp szer ellátmányt tovább nem csökkenteni,haner. fokozni,ha módunkban lett volna a szülők megfelelő táplálkozását elősogiteni,ugy valószínűleg sok olpssztult csecsemő életét lehetett volna megmenteni. A nehéz gazdasági helyzet dacára is örömmel állapithatjuk meg,hogy a Stefánia Szövetség a mult évben az állami hozzáj-rulás csökkenése ellenére a községek és a társadalom hozzájárulása folytán 165.000 pengős emelkedést mutat ki. Nincsen Magyarországon még egy társadalmi szervezet,amely évrőlévre fokozni tudná a társadalom áldozatkészségét. A Stefánia Szövetség legnagyobb ereje az,hogy munkájának nagy fonto ss^át, különösen a nehéz gazdasági viszonyok között közvetlenül érzi az egész társadalom és a helyi *" ; : hatóságok látják a munka nagy jelentőségét nemcsak a nemzet jövője,de a jelen nyomorának leküzdése szempontjából is. Ez teszi aztán lehetővé,hogy Szövetségünk még a mai súlyas helyzetben is fejlődhetik.A mult évben kilenc uj f ióknz övet s éget, tizenhárom védőintézete t, tizenhárom tejkonyhát, kőt anyaotthont, négy bölcsödét és napközi otthont létesítettünk ás 18 községet kapcsoltunk be védőintézeteink munkakörébe. Ugy érezzük,hogy luxusintézmények helyett a szociális (Js egészségügyi ombervédelemnek eme végvárait* a vérlőintézeteket kellene minden áldozatok árán Í3 az ors2ág ogész területén mielőtt kiépiteni,mert ezz^-1 nemcsak a magyar szociális ombervédelemnek, do a közegészségügynek is aL p ját fektetnénk le, emellett megerősítenénk a nemzet tostát alkotó egyedek ellenállóképessé -ét ugy te3tbon,mint lélekben,hogy végeredményben félve . a harcot nemcsak a. mai nyo orusággal,de a jövő megpróbáltatásaival szemDen is. támogatását linnok az elgondolásnak megfelelően a szociális segé 1 ymunkn'-sw&Xj is a szükséglethez simulva, a körülményeknek megfelelően fokoztuk és arcig 1931-bon csak 455.000 osotben nyújtottak a védőintézetek szociális segélyokot, addig a mult évben 1.300.000 esetben tették ezt. Működésünknek ez a része bizonyítéka ~nnak,hogy a magyar anya- Í3 csecsemővé delem o rszág 3 szervezete teonnyire összenőtt a magyar társadalommal és hogy a társadalmi bajok jelenségeire mennyire reagál. A jövő X . menté3énok munkájában csüggedni nem lehet, megállni nem szab- d, a jövő'bőidig Magyarország felé tekintve hittel és bizalommal kell küzden i .harcolni min dadáig, amig el nem érjük azt,hogy Magyarország minden tanyaj-'ig,minden ktnyhójáig olér a magyar anya-és csecsemövédelem védő és gondozó keze. Mm^en magyar anya mellett ott áll szervezetünk szeretettel, áldozatos munkával és segélynyújtó kezével,hogy segitségére legyen iegszonteb* kötolességük tel je sitéoáben, csecsemő jük és gyermekük neve lésében. Sogit ségé re legyen minden magyar anyának abban.hogy a rcogkinzott,megpróbáltatásoktól szenvedő nemzetnek testbon és lélekben erős, értékes,istenfélő,hazafias állampolgárokat neveljen. ty