Hetikiadás, 1933. január-december
1933-01-17 / 3 [1519]
hdlga tó es a beszel .ő kormány el no k a , " *«JSÓ Az előző magyar kormány elnöknél, Karolyi Gyula grófnál ellenzéki részről, de talán néha a nagyközönség részéről is azt kifogásolták, hogy túlságoson oseja&bendolgozik, a nyilvánosság elől elvonul és alig hallatja szaváfc, pedig a nemzet bizonyos időközökben hallani kívánja, hogy a kormány irivel foglalkozik, melyek a légközelebbi tervei ós javaslatai. A kifogás tehát az vélt, hogy a miniszterelnök hallgatag, szófukar, pedig ha már a viszonyok adéttsaga miatt valami sok nem tőr fenhetik, legalább időnkent megnyugtatást kapjon a nemzet. • Igy az előző miniszterelnökkel szember?, aki hallgatag volt..« ás mit látunk Gömbös Gyulával, a jelenlegi nániszoerelnökkel szemben, aki éppen nem hallgatag? A miniszterelnök azzal jött, hogy a legközvetlenebb érintkezést keresi a néppel és azért járja be =z ország*t, hogy egyrészt szoros összeköttetés^ lelki kontaktust találjon a nemzet minden társadalmi rétegével, másrészt minél több helyen és minél többszP.r hirdesse a nemzet élni akarását, a kétségbeeseti, pesszimizmus helyett a megokolt optimizmust,s bizalmat keltsen és leiket öntsön a csügged eikbe. Senki se tagadhatja, hogy Gömbös G-yulának sikerült felrázni a már-már t mirá éribe beletörődő fásult nemzetet, s felgyújtani a jobb jövőben való bizakodás lángját a > szivekben, álődjónél kifogásoltak! hogy hallgatag v»lt, ű nemcsak cselekedni ^akart, hanem beszólni is, azórWKésőbo a beszédből is cselekedet váljék és azért,, hegy megteremtse az ország boldogulásához szükséges lelki egységet-. No,de változnak az idők. iíost meg már ezt kifogásolják a minden kákán csomót keresők, hogy a miniszterelnök sokat beszél. /Jaogy , Srre a kifogásra legutóbbi vidéki körútján mondttt beszédeiben reflektált Go.abös Gyula. azt mondták ,1 ej ára ti a magát, ha túlsókat mutatkozik a közönség előtt. Hemtörődik azzal, ,mit mondanak. Ösztöne súgja, hogy kötelessége elmerni,a magyar gócpontokba ós vórszövetsóget kötni minden magyar társadalmi osztállyal. A látogatások és beszédek célja a felvilagositás s ebben nem zavarhatja az, ha néhányan y kifogásolják, hogy ismétlésbe .b-ocsátkozik. Nem arra helyezi a fősúlyt,, noorj néhány pesti hisztérikus hajlamú embert elégítse^ ki, haneirrarra. hogy felvegye az érintkezést a vidéki* tömegekkel és gondolatait az ország különböző részén töi)bször ismételve vigye át a köztudatba. ÍÍJZ az indokolás, elfoldható. A miniszterelnök céltudatosan dolgozik, tudja mit akar, s munkájában nem engedi magát zavarni a gáncsoskodóktól. 1,'egmcndta azt is. hog| a kormány tagjainak eddig kellett az idl a kormányzati ügyekben való tájékozódásra és a,lehetőségek megismerésére, úgyszintén a Ház ele kerülő javaslatok elkészítésére, Ez az idő most lejár és Következik a munka érdemben! része. i legutóbbi vidéki körúttal kapcsolatosan megkérdezhetjük a gáncsoskodóktól, vajon jobb lett r:volna, ha a miniszterelnök hallgat azokról a kérdésekről, ameayjcre ezen a körúton rávilágított? Artotc talán befelé és kifelé, hogy a ^kormányelnök nyíltan és fórfia c .an hangoztatta, hogy akár tetszik, akár nem a bókerevizió kérdését kellő formában napirenden tartjuk s rajtunk fog múlni, hogy mikor megyünk vele a Népszövetség elé. Ha Aurópa bókét akar, akkor egészséges bekerevizióra keli törekednie, értett talán legszentebb ügyünk nek, hogy a miniszterelnök ismét a világ elé,vitte legfájóbb sebünket ós az illetékesek újból hallották roviziós követelésünké t? De föl tehetjük a kérdést a tárgyilagos szemlélő fel s ar kifogasolható tol un, hogy- titokzatos hallgatás helyett értesültünk a miniszterelnöktől, hogy a koimány legközelebbi intézkedő sei közt szerepel,? kiviteli 'ügyek továbbfejlesztése, Né., e „országgal a tárgyalások közeli felvétele, a kiviteli korlátozások, '. a devizagazdálkodás és ttliringügyek revíziója , illetőleg könnyitése ós a kamatláb további leszállítása? Talán nem szívesen hallotta száz és százrezer érdekelt, hogy a rövidé sen / benyújtásra kerülő nyugdíj javaslatban az iga „ság nevében ós az igazságos kiválasztódás jegyeben kívánja a kormány megoldani -a nyugdíj kér dóst? Isis, h ojt jön már rövidesen •. rokkant törvény s az a javaslat, amely megsegíti a borterme-" leket es amely rendet teremt a szesztermelesben is?. A földmiv el ők tömegeit talán nem érdekli az a bejelentés, hogy a hitbizemanyok ügyét is meg fogják oldani a mai kor széliemében ós a telepítéssel kapcsolatban.2 Es hogy nem a mezőgazdasági proletárok száját akarja szaporítani hanem azokét a kisbirtokosokét, akik földjükből becsületesen meg tudnak élni. Azt is kar volt hangoztatni, hogy a költségvetéssel csak addig a szín vonalig megy le, ameddig a nemzet létérdekének sérelme nélkül teheti s hogy adó rendszerünk megvizsgálását határozta el az igazság és méltányosság szempontjai szerint, s hogy az ipari vámokat ilyen magas szinten, ahol ma állnak, fentartani nem lehet, hanem ki kell egyenlíteni az érdekeket? Kérdezzük a gáncsvetektől, mindez valóban felesleges volt'