Hetikiadás, 1933. január-december
1933-01-17 / 3 [1519]
4g eeet gj j g hor ara . A kartelbe tömörült szeszgyárak el hat orozták, hogy áraikat 50-35 fillérrel csökkentik.De ezt az árleszállítást im-.oz a feltételhez kötöttek,hogy a gyártási célra használt szeszt szinten ennek megfelelően kapjak.AZ árleszállítás tehát tulaj donképen a szesz árának rovásara történt, volna, izzel a kérdéssel legutóbbi ülésében foglalkozott a szeszértékssitést ellátó Országos Szeszertekesitési hószvénytársaság. Az ülésen azonban a földmivelésü^yi miniszter kiküldötte nem járult hozzá az ecetszesz árának kivánt csökkentó.séhez. Kallay .aiklós^ / • f Jldmivélésüayi miniszter ki jelentet te, hogy az apátgyártásra szolgáló szesz árának leszállításával azért volt joga szembehelyezkedni,mert az árleszállítás kihatással lett volna a borbél készült borecet értékesítésére, ^borecetnek a szeszfogyasztásból való kikapcsolása p. dig nem helyes,már csak azért sem,mert az erre a célra a kistermelők kezén maradt rosszminoségü bor ma nem piacképes ós„neng találna feldolgozásra. Az árleszállitó határozat'végrehajtása a bortermelők érdekei ellen való lett volna. Az árleszállítás is lehet kartel érdek,ha az más termelő agat támad meg órtákesitési lehetőségében. A kiagyar Szőlőbirtokosok Országos iársasköre táviratban köszönte meg a földiiivelesügyi miniszternek,hogy megakadályozta g| "tervezett harci szesz-árak" ^alkalmazását, mert ez a belföldi bortermelők tönkretételével járt volna,de végső kihatásában a fogyasztói érdekeknek sem használt kennie] ejt a részvény társaságok mérlegének ösüzeallltásáról. A mult év ben # a kormány rendelettel szabályozta a nyilvános s zárna d-si kötelezett részv ény társaságok móri egösszeálli tásának kérdés ét. A tavalyi rendelkezéseket az idén is nagyrészt fenntartották éö többek között fennmaradt az a fontos rendelkezés is,hogy a részvénytársaságok ós szövetkezetek - alapszabályaik netán eltérő rendel kezeseik ellenére - ,sem kötelesek osztal Skot és jutalékot fizetni, hanem az üzleti nyereséget •olsősorí'an belső megerősítésükre,toVábbi tartalék képzésére,vagy gyarspitására fordíthatják. újonnan szabályozták a részvény társa ságok tulajdonában lévő r és zvény mórlegszerü t értókelósét• Azokict a részvényeket. ,emelyeket a másfél óv előtti bank zárlat ós tőzsdezárlat óta nem jegyeznek,az említett időpont előtti utolsó - jegyzésük 30 .k-kal csökkentett összegevei kell felvenni a mérlegbe. inn-1 a néhán papírnál pedig ? amelyet most a tőzsdén jegyeznek,legfeljebb az üzleti évben utói* jara jegyzett árfolyamot leneta mérlegbe felvenni.ülttől a szabálytól eltérésnek van helye\oU ; en esetben, ha a Részvény társaság, vagy szövetkezet valamely vállalat alaptőkéjének legalább 20 >í-at ki tevők részvénymennyiséget a bankzárlatot molgző időponttól kezdve megszakítás nélkül tulajdonában tart: ebben az esetben m 'bankzárlat előtt utoljára jegyzett árfolyamokból 20 >ot kell líeirni s ugy kell a részvényeket a mérlegbe beállítani. Bab és lencse vetőmag kiosztása. Az egységes minőségű termelés előbbrevitel.e érdekében a i'övónytermelesi Hivatal a uu;antúlra koéép, a soproni hosszú és kanizsai lapos bab vető magvat,az^Alföldre ós az északi Doi.hosv idékre pedig gyöngék': b vetomagvat ad ki, o pé ter-mázsánál nagyobb tételekben,részint készpénzfi zetés, részint az ár hitelezése,részint pedig természotboM visszaadás kötelezettsége mellett, A lencse vetőmag hasonló fel tótelek mellett .kerül ki osztásra, még íedig elsősorban az .szaki Dombosyidek gazdái között, k kiosztásoktól függetlenül a kövénytenmelési Jivatal külön a babokból és külön a lencsékből egy-egy igénylő gazdaság részére kisebb mennyiségű,5-6 különböző fajtájú és fólessegü vetőmagot is ad ki,fajta összehasonlító kísérletek céljaira. A + .agyar .••iemzeti Bank nyeresége ás osztaléka. j alrno ln7() 4 ^^arjenffieti Bank nyereségszámlája szerint a Bank tiszta jövedelme az 1932 eyben 4.453.0Q0 pe^go volt. A Bank főtanácsa elhatározta,hogy az üzleti eredményből 9 >os osztalék kifizetését fogja javasolni,ami részv ón venkén 9 aranykoronának felél meg. J
