Hetikiadás, 1933. január-december

1933-05-02 / 19 [1519]

Bu

dapesti V

ásár. Május 6-15-ig lesz ebben az évben az úgynevezett nemzetközi vásár Budapesten a Városligetben,ahol valócáros'uj városrész: épült erre az alkalomra,hogy elhelyezhessék azokat a cikkeket,amelyek t ma :yar ipar fejle ttséf. ét és világszinvonalát bizony it jak .Mint mindennek, ennek a nemzetközi vásárnak is nagy múltja van.Hiszen a kézműves ipar magyar földön is évezredes dicsőséges történelemmel dicsekedhetik és miiK enké nen méltó arra a nagy érdeklődésre,ami még Európa' határain tul is kíséri. Ha lapozgatjuk a megsárgult pergetnie ne ke t és lefújjuk a port " a régi iparos céhek ládáiról,megdörzsöljük a szemünket és el kell gondolkoznunk azon a-rengeteg értéken ás kincsen.ami mind magyar ember keze murkájához fűződik.Csak ugy hamarjában felsorolunk néhányat.Lzer évvel ezelőtt nemcsak német'és frank,hanem még talián és spanyol fölá.ríl is idejártak hozzánk a mesterek,hogy ellessék a fcgyverkészités csinjét-birját.A hadifoglyot pedig hazájába visszatérve majdnem félistenként tisztelték, mert olyon"111okzet-os

1

' tudománnyal rakodott meg a Imna-Tisza mentén.amilyenre'1 arrafelé csak legendákban tudtak.Az ij.nyil,kopja,nyereg és kard készítésének Ázsiából hozott titka így népszerüsödött Európonan.Büszkén állithat

juk.no y a Szajna vagy a Rajna halászai magyar'módra szőtték-fonták a hálót és csak anrak a faragónak volt iga- • zán becsülete,aki itt nálunk tanulta meg a házépítés és szerszámkészités titkát A szegnélkuli építkezés gerenda összekötésénél; tudomáryát ma is T,

ma ggar kötésnek

1,

mondják .A kocsi lőcsének használót a is magyar "taü .,lmány'

,i

.A ló patkolás, hintó gyártás és IcsZer-számkéezités szintén tőlünk terjedt el a szomszédos népek közötr.Mátyás királyunk urslkosáa alatt különösen a szijon függő hintó rugózása okozott valósa os forradalmat az öreg Európa régi laké i között. Külön meg kell emlékeznünk a. már akkor gyári j .llegot öltő malomiparról, melynek első nyomait Magyarországon talál tik meg a" XIV. század vé-" gén es különösen a török megszállás alatt világszerte a magyar malomépitő faragók voltak a legkárosabbak./Ezzel szemben érőokes,hc.y a magyar komivesék csak jóval később a XVII.században vergődtek, hírnévre./ /A magyar ötvös és szobrász mér< napjain! oan is különösen megbecsülés tárgya egész világon.Szint legendás hir Övezimamit bizonyítani teljesen felesleges,nisz annyi emlék maradt ránk külföldön is,idehaza is,hogy elszámoláoára nincs iá Ivünk.A XVI.században tűnnek fel a képírók, vagy mai éli:evezéssel festőművészek,akik,nálunk 'is a kolostorok csendes imáoságos hangulatában ajándékoztál; meg az emberiséget sok-sok remekművel. A magyar m

;

ndig furó-faragó barkácsoló nemzet volt és így nem csodálhatjuk,ha a legelsők közé került abban a világban is,amikor az izlés és stilus már annyira kifinomodott,hogy csak művészi s '.ormol szabod birálni#^w« a nagy versengésben azonban van még egy előnye e magycrnak,amit más nemzet nem tud utánozni es oz az ázsiai lélek Európában kicsiszolt,de oz alapról,az őstele vényről soha le nem térő művészi adottság.amely meg a tömegcikkben is meg. őrzi jellegzetességét és lelkének .legsajátosabb vonósait rányomja minden'remekére.Ez a turáni művészet és ősiség megtalálható az asszonyok hímzésében,varrásában és az együgyű falusi'bognár lisztesládájában is. Ezek azok az okok,amik különleges'csemegeként tűntetik fel még" a tengereken tul is a magyar ipar kiállításátjezért jönnek hozzánk sereges-" tül a mai nehéz gazdasági viszonyok közöt-- is,hogy tcnuljanak tölünk

?

De nemcsak a'külföldnek,hanem nekünk is fontos oz a ncmzotl.özi vásár.Csak ilyenkor ' ' lét juk, hogy milyen értékeink és kincseink vonnak, hoo micsoda rátermettség lakozik a mi fa junkben , a melyet hasztalan igjair.odnaK elpusztítani és-arer hamisítani,mert az ősi erő és ügyesség me;. ta_ t ja az idők .végtelenségéig./I.G./ -ÁZL -l.Utt pCfízügyj^ülyzo^ Jiícrciusbcn az állami közigazgatás Kiadása 58.6 millió pen^ő,bevétele 50.3 millió pengő volt,vagyis rz áll:mi közigazgatás kiadásai 8.3 millió pengővé

1 haladták meg p. bevételeket.Ezenkívül oz államvasutak és az állami vaggyárak is

/ kaptak olőlogoket és igy végeredményben a ki-disok 18.8 millió pengővel haladták mag a bevételeket. nagyobb üzemekre vonatkozó adatok szerint a pes tárnál ,v :.l amint az államvasutaknál a forgalom az előző évvel szembon márciusban is általán;s vissza.'0.-10+ rr.n + <- + R\ + + _ _ _