Hetikiadás, 1933. január-december
1933-04-25 / 18 [1519]
A dollár válságra. Az egész világ gazdasági helyzetére rendkivüli fontossággal bir az, ami most a dollár körül történik.Szórt mindenütt nagy izgalommal fogadták a,hirt, hogy Amerika letért az aranyalapról s felhatalmazást adott az amerikai törvényhozás Roosevelt elnöknek arra,hogy szapori thassa a dollárbanki egy mennyiségát ós bizonyos mérsékelt infláoióp léptethessen életbe.Az amerikai tozsaéket «2w& 2 #£> K1|B 'i fj természetesen nagy vásárlási láz kerítette hatalmába.AZ értéktőzsde Ken a papírokban óriási forgalom fejlődött ki,de a gabonatőzsdéken is áremelkedés állott elo.A dollár két nap alatt 15 i-ot veszített árfolyamából ós PiooseveltaLfcelnök kijelentette ,hogy "sorsára hagyjuk a dollárt".Arre a nyilatkozatra mindenki,aki csak tehette,menekülni igyekezett pénzétől ós áruba akarta átmenteni vagyonát.A búzaára két nap alatt 2 centtel d»á;ruitak,de az áremelkedés tulajdonkénen már előbb megkez dődött,,- amikor az első^hirek jöttek arról,amit Roosevelt elnök tervezett,- ós igy az előző napok drágulását is számi tva egy hót alatt összesen 7 cent volt a buza ar emelkedése,ami métermázsánkónt mintegy másfél pengőnek felel meg.Voltak ugyan,akik hidegvérrel Ítélték meg a helyzetet es azt mondták,hogy akkor sem lesz olyan rcssz sorsa a dollárnak,he magára / hagyják.Iások viszont rendkívül ellenezték Roosevelt intézkedéseit és azt mondották,hogy az elnök dinamittal játszó gyermekhez hasonlít. Nem is csoaa.ha ilyen nagy zavart okozott a dollár aranyalapjának a feladása,hisze a világ egyik leggazdagabb ,legnagyobb és aranykészletekkel ís/cőven ellátott orsz gának a pénzéről van szó,amelynek sorsa kihat az egész világ pénz piacára, és ezen Keresztül az egész gazdasági §letre. tiiurópában sokan, különösen az angolok^ legélesebben kárhoztatták az amerikai államférfiakat az említett valutáris intézkedésekért és azt vetették .merika szemér e, hogy / most, mi kor a világválság ,jár kissé lecsillapodott,újból zavart és bizonytalanságot támaszt a valutáris helyzetben.Ameri ka azzal védekezett,hogy másképen nem birt úrrá lenni a világv-lshg;^ következményein és nem látott^más utat arra,hogy a katasztrofálisan lecsökkent árakban áremg. kedóst idézzen elő és ezáltal megindítsa a javulást.Az angolok erre ö^ibdÉKkittakpazzal feleltek,hogy az áremelkedés előidézése csak ürügy Amerika részéről ós a, tulajdenkópeni -sok az volt,hogy Amerika meg aisart szabadulni az aranyvaluta hátra nyaitól.Az aranyér dollár mellett ugyanis Mierika kivitele visszaesettemért nem tudott versenyezni azokkal az államokkal,amelyek letértek az aranyalapról .Olcsóbb viluta mellett természetesen olcsóbban lehet szállítani és ebben a kedveeőbb helyzetben volt Angolország,amely két évvel ezelőtt fcxx+x: már letért az aranyalapról. Az egész világ figyelme most az aranypénze &ög#S£ állam ojhjf ele for dul és f észül ten vár jak,hogy válaszolnak ezek Amerika / lépésére es köve tfpjftr ~* a tengerentúli példát? Különösen Franciaország magatartása fontos,mert a francia frank a legszilárdabb valuta most Euró pában,vagy legalább is Franciaországban van a legnagyobb aranyfedezete a pénznek.Eranclaország azonban ugy határoz*tt,hegy nem vesz részt a "valutammbolás versenyfutásában" és megmarad az aranypénz mellett.Igy azután talán a többi aranyvelutaju állam.-Hollandi^óvájcBeligum^Olaszors^zág és Németország is-meggondol ja a dclgot ós a valutaválság nem fog ki melyül ni. Különben érdekes,hogy-, az első kit nap áresése után a dollár újból javulni kezdett aminek világszerte bizonyára örülnek azok,.-kiknek dollárjuk van,akár a tárcájukba! akár / a takarékban,viszont akiknek dollárban kell fizetni a kölcsönüket, szív es ebben látnák a dollár további iresését. - - S233r;;ijf».?iaxxSti-xjex. ...'igem^as?;.':- áem^^ mmm:^. ' • r.7si:ars ixax SLSÍX ^ üuna-Tiszaközi gezogazd r sági Kamara május 27.-én rendezi az él'Ő'bb 25.-re terv ez ett, tanya kongresszusát azért,hogy az ugyanokkor bz egeden :arsqp megnyíló kézműipari kiállítás és vásáron a kongresszusnak a tagjai is résztvehésse nek es h*gy ezáltal is kifejezésre jusson a két nagy termelési ágnak,a mezőgazdaságnak ós a kisiparnak egyöntetű nemzetépítő munkája .A mm, jus 27-en, szombaton, rendé zendő szegedi tanyakongresszusra a Duna-Tiszaközi *mezőgazdasági Kamara a legkiválóbb előadókat kérte fel,akik között Staub elemér kamarai elnök,dr.eohann Béla,az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója,dr.Csergő Károly,Csongrádvármegye alis' pánja,Becker Vendel tani tóképzeintezeti igazgató,Kiss Károly tanf el ügy el őriemen szl Béla gazdasági iskolai igazgatc,Kovácsnó iudos Ilona lapszerkesztő. ? dr.Kiss István egye térni t tanársegéd,dr.gesztelyi áagy László kamarai igazgató ós mások szerepelne! a kik ha tár 9za ti "avaslatot fognak előterjeszteni egy-egy fontos égető tanyai kivár ságról.A május 27.-i szegedi tanyakongresszus iránt áz egész országban már eda; is igen nagy éraekló'dós mutatkozik. - - -
