Hetikiadás, 1932. január-december
1932-04-19 / 16 [1518]
Közös érdek. " 1932* április 19. — ,r Ha a külföldi hitelezők nem ismerik el az együttműködés szük_ sé essérét,akkor elpusztulunk,de a hitelezők sem kapnak semmit." Ez a rendkivül komoly, súlyos ki jelentés, amely az ország mai hcly_ zetet a maga őszinte kemorságáben tükrözte,nem felelőtlen helyről hangzott el,hanem a magyar pénzügyminiszter aikairól.Korányi Frigyes báró ugy a «aj^ tónak adott nyáilatkozatában.jrint a képviselőházban mondott költségvetési expozéjában erőteljesen kiemelte a külföldi kölcsönök ügyének rendezéséhez fűződő nagy érdekeket.Beszéfíének sok fontos részlete, közt, - ugy érezzük • ez volt telén a legfontosabb. Á külföldi adósságok nyomasztó voltára-és a megegyezés elkerülhetetlen követelményeié már ismételten rámutattunk.Minden józanul gondolkozó ember t előtt'világos,hogy azokat a Bogas kamatokat,amelyeket lüktető gaadasági élet idején, a na mól háromszorosan magasabb búzaárak mellett vállaltunk, ne n ~ bírhatjuk el ma,amikor nemcsak a gabona és a föld ára zuhent le,hanem á bee-. . - oltott tőke hozadéka is egyharmaddal esett,a gazdasági élet éppen ocak vegetál, és a tömegek leredukált jövedelemnél és igényekkel élik máról'holnapra életűket.De ^ nem csak a kamat csökkentésófői lehet szerintünk szó,hanem a teke mérsékléséről is,hiszen a magos kamatban már tőketörlesztést is eszközöltünk s" a kötvények, amel már legtöbb esetben nincsenek az eredeti hitelezek kezében,tekintélyes árcsökkentést mutatnak. A pénzügyminiszter,aki rk.r régebben felkérte a külföldi hitelezőket,hogy állítsanak össze közös bizottságot,amellyel az egész világra kiterjedő egyöntetűséggel lehessen letárgyalni a megegyezés ügyet,a Ház meszpzehongzó pódiumáról ismételte meg ezt a felhívást es intézett szózatot a külföldi hitelezőkhöz. Valóban nincs már ide a halogatásra .Az orsz, g összes külföldi kölcsöne. - az államé és a ma n no soké egjrütt, - 'négymilliárd pengőre rug,az évi törlesztéa összege 300 millió pengő. Ha ezt az összeget szembeállítjuk a költségvetés 800 milliós összegével,akkor'c külföldi tárgyilagos bircló is mesállápithatja,hoez olyan tehertétel,amelyet az orszá-; nem tor el.Lehetetlen.nogy az állami költségvetés összegének majdnem a felét kitevő összeget fizethessen a külföldnek-, a szétdarabolt,gazdasági erőforrásaitól megfosztott orézág.De kérte lenség elgondolni azt is,ho'-y az egész világra kitér iede/válság,az úgynevezett gazdasági lehetetlenülés minden áldozatát és kárát csak az "egyik fél, - az adósvisel je;a hitelező pedig tudomást r.a ve- yen arról,hog' razdasági világválság létezik. . Érdekes,ho'.y ugyanazon a nopon.amikor a magyar pénzügyminiszter a külföldi hitelezőkkel való ;ic',.e r'aZés sorsdöntő fontosságáról beszélt,a ' ' Népszövetség tanácsa is'foglalkozott ezzel a kérdéssel,átlátta ennek fontosságát és ugy határozótt,hb: y szakértők kiküldését javacolja a külföldi hite) lezőinkkel való megegyezés elősegítésére*' A nagyhatalmak is belátják,hogy tenni kell valamit-mielőtt még '.a katasztrofális bajok bekövetkeznek.Jó mementó volt Genfnek a görög kormany™ nak az a bejelentése is.hogy májusban esedékessé váló tartozásait nem tudja kifiZ'tni*liz iá segített felrázni a Népszövetség uraim:k lelkiismeretét ós már jönnek-a nirek,ho .y győz annak belátása,ho' y termi kell valamit Európa megmentésére .Lidi me; int kono yan beszélnek a dunai államok megmentésének sürgőssé válásáról,a háborús és jóvátételi terhek leirásánek ugy szintén a hitelezőkkel való" megegyezésnek szükségességéről. N künk is,hitelezőinknek is közös érdekejhogy végre megértsék: . M nem lehet tovább folytatni a halogatásnak,az üres szócseplcsnél•Bem egyéb .konferenciázásnak semmitmondó politikáját.Tenni kell Valamit,amig a segítés lehetőségét el nem söpri az összeomlás,amig be nem következik aza képtelen helyzet,amit a pénzügyminiszter elébük tárt:mi elpusztulunk,de a'hitelezők sem kapnak semmit.A józan hitelező nem engedi pusztulni az a dóst, mert ez a sojátgpusztulását is jelenti.Lássuk ebben az-értelemben mielcbb az elhatározó lépéseket és az üdvös cselekedeteket. /S.I*/ íz 1952.esztendőre a solyemgubőK beváltási • ara 11 / nem c SOK Kantettek olyan mértékben,mint azt 3 mai viszonyok megkövételnek.Lehetővó akartak tenni, hogy a szűkös anyagi viszonyok között is tűrhető karesetet juttassanak a selyamtenyesztőknek. A beváltási árak a következők: I,osztályú gubók kilogrammonként 1 ; \ pengő, II.osztályú 80 fillér, III.osztályú 10 fillér. A selyemtenyesztok a tenyess tőkés lyuggatott papirost az idén is ingyen kapják, keg kall amlitani,hogy a selyemgübók és a selyemfonál árzuhanása már,harmadik eve, t.^rt^ világpiacon,; zárt veit elkerülhetetlen nálunk is s beváltási ár uiabb leszállítása.
