Hetikiadás, 1932. január-december
1932-04-12 / 15 [1518]
' iti TO Elnökválasztás után. 1 o. sz» 1932.api ílis l^i. • Németország népe leadta szavazatát és véleményének •'impozáns megnyilvánulisával ismét a mellé a férfiú mellé állott,aki már hét esztendeje nehéz viszonyok között vezeti népét a kibontakozás felé:, haladó uton. A szavazatok millióival újra megválasztott Hindenburg az államfői székben annyira beváltotta az iránta már első választásakor megnyilvánult bizalmat, hogy nem lehetett kétséges a mostani választás kimenetele ser.. „ . Hindenburg neve régen benn van a v ilágtörténelemben,először hadvezéri sikerei irták be. azt. Elénk emlékezetünkben van, hogyan hiv ta vissza már megkezaett nyugalmából uralkodója a tényleges ss*lgálatba ós már első fegyverténye hatalmas sikert jelentett a német hadsereg szimara. Hövid,esen, ha névleg nem is, de valójában 5 lett a fővezére az egész német haderőnek .nagy a népek nagy összeütközéséből végeredményben a központi hataimak . kerültek ki, vesztesként,az nem Hindenburg rovására irható. Legniusitotta a siker kivivasát a szembenálló felek túlereje,de kétségtelenül hozzájárult ehhez az is, hogy a német politikusok tehetsege nem ért fel a hadvezérekéhez. Legjobban |ellemzi Hindenburg kiválóságit az a tény, hogy a háborút követő zavaros'időkben sem akadt hang,amely őt okolta volna a,történte kórt. A nagy hadvezér renoben hazavezette csapatait, ő maga pedig ismét vissza vornil't nyugalmába, csal adja körébe, abban^bizva, l^gy. ez a nyugspp már vóglegei lesz ós hazájának nem lesz szüksége többé az ő munkájára., x. sors azonban nem igy akarta. A császári monarchiából köztársasággá történt átmenet idején egymást követték a kiseb'o-nagyobb belviszályok, gesz csomó párt alakult ós az általuk részekre tagolt lakosság évekig ne; tudta megtalálni azt a férfiút,aki legalább a nemzet többságét egyesiteni tudt volna a létérdekére fontos céltk elérésé. végett, amikor egymásután csalódta a köztársaság első.idejében felszinre került emberekben,akkor felhangzott isme Hindenburg név e,mint szinte utolsónak látszó reménysugár. Az a választás,amely Hindenburg első elnökségét hozta.külön sen kifelé k*ltett meglepetést, h többi nagyhatalom ugy tekintette a német bir dalomnak ezt a magnyilatkozását,mint első lépést a HchenzollerrTrésta ációja felé. Benn az országban is,f "ként a szociális ták _ tartottak ettől, A tények azo ban élénken . rácáfoltak erre az aggodalomra,melynek megszüntetése Hinden burg egyik legnagyobb érdeme.- Egyedül csak nemzetének érdekeit tartva szem előtt, elkerülte minden olyan kockázatos törekvést,amelynek v alsikere beláthatatlan károkot okozott volna. Amikor először foglalta el Hindenburg az elnöki széket,ugy nyilatkozott, hogy mivel egész életét kattnai szolgálatban töltötte,politikával nem foglalkozott és valóbah csak a közbizalomnak enged,mi kor elfogadja az öreg korára való tekintettel szamára nagyon terhes tisztséget. Kiváló szellemi képessegével-azonban mint államférfiúi ís,naggyá emelkedett, ozemélyes* bef olyá sáv al többi zben _ itotta a pártszenvedélyek-kiéleződését és mimig a,köz érdekében végzett munkájával,mint államférfiú is általános rokonszenvet és nagyra bee sülest v ivott ki magának. Jellemző bizonyitéka önzetlen munkásságának az, hogy maga mögé tudta állitani.azokat a pártokat is, melyek első választásakor ellene fordulta^, A-Z a körülmény pedig, hogy a szélső jobbcldal most ellene adta le szavazatát, személyes érdemeiből mit s"em von le. -Hangzatos jelszavak, mindenüti könnyen hódithatják meg'az emberek tömegeit, hiszen a kritika minőig sokkal tetszetősebb, különösen abban a helyzetben, ;.melyben Németország is van. Tulajdonkénen nem is Hindenburg ellen irányult ez a mozgalom, hanem a korhány óvatos politikája .ellen, holott az adott helyzetben mást követni nem lehet. A mai viszonyok kozott eredményeket csak bekes politikával lehet elemi eS a Hitlerek által hirdetett erőszak politikája végzetes lehet. Az elnökválasztás után lecsillapodtak a kedélyek és most már az,következik, hogy Németország is teljes erejét a gazdasági kérdésed megoldására koncentrálja. Hiszen a most véget ért londoni négyhatalmi konferei ciá meghiúsulásának egyik akadálya éppen az volt, hogy a német delegítu^gk a kissé bizonytalannak látszó politikai helyzetben nem tudtak határozottan állástfoglalm egyik megoldási terv mellett sem. Most már ez az akadály megszűnt és ezáltal eggyel több okunk van arra, hogy a helyzetnek valamielvest