Hetikiadás, 1932. január-december
1932-04-12 / 15 [1518]
Gyakran olvas. .. •:. az újságokban Angi iából, vagy Amerikából származó hireket az időjárásról, melyekben'a hideg,vagy hőség nagysága ^áhrenheit fokokban van feltüntetve. Ha tudni szeretnők, hogy az adett hoio* mennyit tesz ki a mi Celzius-hőmérőnk szerint, rendesen megakadunk.. Vannak ugyan,képletek ennek kiszámítására, de ezeket az ember könnyen elfelejti, k számítást pedig komplikálja az, hogy Fahrenheit, egy danzigi születésű amsterdami üvegfúvó a fagyáspont és forrpont közötti alaptávolságot a hőmérőn 180 részre osztotta, de a.ég a rtull pontot is lejebb helyezte el a fagypont alá 52 fokkal - ez volt ugyanis 1709-ben Danzigban a legnagyobb téli hideg - ugy, hogy Fahrenheitnél a iorrpont 212 fokkal van jelölve. Könnyen megjegyezhetjük a fokok átszámítására nézve a következő egyszerű el járást, melyet a hőmérők beosztásából vezethetünk le és igy sohasem fogjuk elfeleiteni: \* 1 Celzius fok egyenlő tizennyolc tized vagy egyszerűsítve kilenc ötöd Fahrenheit fokkal, viszont 1 Fahrenheit Tok egyenlő tíz tizennyolcad,vagy egyszerűsítve kilenc ötöd Celzius fokkal. Amit megjegyeznünk kell,azt csak az,hogy a két beosztásnak van egy közös pontja,amelyen a Fahrenheit fokok száma egybeesik a Celzius fokok sza mávalez pedig ^inusz 40 foknál van. Ezt tudva,ha Celzius fokokat Fahrenheit fokra akarunk átszámítani, a Celzius fokok számához hozzáadjuk a negyvenet,az így kapott számot megszorozzuk kilenc ötöddel /először kilenccel szorzunk,azután öttel osztunk/ ós az eredményből levonjuk a negyvenet.Az igy nyert szám adja a Fahrenheit fokok számát. Viszont,ha Fahrenheit fokról Celzius fokra akarunk átszámítani, akkor a Fahrenheit fokok számához hozzáadjuk a negyvenórás így kapott számot megszorozzuk öt,kilenceddel /először öttel szorzunk,azután Hlouceel,osztunk/ ós az eredményből levonva a negyvenetjnegkapjak a Celzius ( IOÍWOK, számat. AZ áahivó változása kagyarcrszág ós a külföldön. — —- A magár gazdaságkutató intézet,legújabb jelentése meatmpit;ja,h>gy az arak a,mult eV folyamán a legtöbb országban jelentés mértékben v szaestek: az árak átlagban 6-33 százalók között mozogtak.A legnagyobb árhanyatlás azokban az országokban következett be,amelyek az aranyalapról letértek; így például az angol nagy kereskedelmi árak jelzőszáma arany értékre átszámítva 32.6 százalékkal,a dán árindex pedig 31.2 százalékkal esett vissza egy év alatw Papirvaluta ertekben kifejezve as arnivó ebben a két országban nagyjából változatlan maradt, tehát a vás'Arlo közönség nem érezte meg az aranyalapon számított ^rákban történt visszaesést,mert a fizetéseket ós béreket papírpénzben adták ki. S>-os hanyatlás az árakban még Hollandiában, Francia országban /L7 százalók/ ,az ^esult Allamokban/lő százalék/, továbbá Olaszországban ia. Különös,hogy az árniyo általános irányzatától eltérőleg Ausztriában a mult év folyamán 3.8 százai''kkal,kagyarországon pedig ugyanbben az időszakban 7.4 százalókkal emelkedtek az arak. Tudvalevőleg azonban azóta életbeléptettek nálunk az árellenőrző bizottságot es ez mar több fontosabb árucikknek az árleszállítását eszközölte ki. ÜK Igy tehát az arakra vonatkozó ez évi kimutatás minden bizonnyal kedvezőbb lesz mint a tavalyi, • Ingyen osztogatják a bort a poutugálok. — ——— —————_ _ _— - — _ _ A borkrizis enyhítésére a pofctugál kormány legutóbb olyan -endeietet adott ki,amely bizonyára érdekli- a magyar szőlősgazdákat is. A portugálok ugyanis ugy kívánjak forgalomba hozni eladT: tatlan boraikat,hegy köteleztek a száll ída-,vjendeglo- es kávéház tulajdonosokat, hogy ebédhez és vacsorához unden vendegüknek ingyen adjanak három deciliter bort. A bor ol"" olcsó,hogy a endeglosök szamara nem jelent tulságrs nagy áldozatot a rerrieleo betartása. A ezogazdasagi munkasok báré-- m bevették a kötelező borszolgál tatást, amint az ic.L-.-nk mar sok esetbon rér óta szoisásoa volt. _ a-i
