Hetikiadás, 1932. január-december
1932-04-05 / 14 [1518]
I4.sz.i^a~.apriiis D. — Itt a kései tavasz. : r incs elég baja ennek a szerencsétlen Európának, még az idojárás is fokozza a nyomorúságot. A hosszú tél dermesztő hidegsége megbénította az emberek munkáját, sok-sok könnyet fakasztott ós egyre sorvasztotta azt a reménységünket, hogy rövidesen megszabadulunk siralmas helyze+"nkbol» "Az öregebbek sokat beszéltek erről a rendellenesen hosszú télről és emlékeztek már hasonló,meddő várakozásra,, de egyik sem emlékezett arra,hogy valaha is lett volna az elmúlttal egyenlő makacs hiueg. Ha visszafelé forgatjuk cZ idők járásáról feljegyzett pontos könyveket, először is 1929 márciusa 'ötlik a szemünkbe, .okkor uiriusz 13 Celzius fok volt e nőnap átlagos hőmérséklete, innál zordabbnak csak 1675 márciusát találjuk, Vagyis 75 evvel ezelőtt 21 olyan n.p volt, amikor még délben sem emelkedett i homero,a nulla fok fölé,ami azt jelenti, hÉgy az utolsó 50 év -..-rciusi atlagát nem érte el, amely minusz 5.8 Celzius fok, mig 1875-ben 4.1 fokkal maradt alatta. 1383-oan is hasonló volt a helyzet, amikor az átlagos legnagyobb 17 Cilzius fok helyett csak 1: Celzius fok volt a legmelegebb nap. íovabb lapozgatva azt találjuk, hogy 1800 márciusában meg alacsonyabbra sülyedta hőmérő,de "ezzel szemben az utolsó tiz nap hőemelkedese kedvezőbbre változtatta az atlagot. 18.30 márciusa ri még ki a iöljtegyzósekbol. Pontos számszerű adatot nem tudunk,mert akkor még nem figyelték^tudományos alapon az idői .rást,de az egykorú levelezések állandó panaszkodásaiból rendellenes márciusra' kell következtetnünk.De még ezeket a borzalmakat is felülmúlja 1785 márciusa. ,'kor \.agyarorszagon II.József császár,a kalapos király, uralkodott és igyekezett egységes birodalmat /egy vallásügy nyelv,egy uralkodó/ teremteni,ami bizony sehogyan sem,sikerült a magyarság németellenes érzelmei miatt ós őseink szomorú levelezésében minduntalan olvashatjuk, hogy meg a , természetben sincs meg az "egység", a kivétel nélküli szabályos megismétlődés, mert hiszen még április derekán is rettenetes hóviharok és dermesztő fagyok tizedelik a lí-kossásrot és a jószágot, áájus elsején alig akadt zöldéio fa ,es lett is utána olyan~ehinség,amilyenhez h'.sonlóról nem emlékeznek meg a krónikák. Tehát nincs uj a nap_ alatt, bármennyi re fogadkozik is a huszadik század gyermeke. A természet kifürkészhetetlen törvényeit Coak találgatjuk. Hasztalan keressük azokat az okokat,amelyek előidézik ezeket a kilengéseket, nincs még olyan fir^ri műszerünk,amely biztos adat 1 szolgálhatna.Vannak olyan jelenségek, melyekre csak következtetni lehet, de műszer híjián biztos tudomást nem szerezhetünk róluk. tudósok véleménye is eltér • ookan - különösen a régiek - az úgynevezett napfoltokra fogják az időjíríe szeszélyessé gót,de az ujabb tapasztalatok azt bizonyítják,hegy a nap folt-iáinak a változása, vagyis csökkenése és szaporodása, a sarkvidék mágnességének u^aorgasa ós a sarki fény különböző jelenségei csak a levegő ingadozásával /szelek, viharok, stb./ ós a csapadék /eső, hói stb./ hullásával mutat párhuzamos menetet,de nem törvényszerűen egyező a hőmérséklet változásával. általánosságban azt látjuk, hogy 25-30 évenként lépi át az időjárás a rendes, megszokott"kereteket, de a tudósok még,mindig csak tapogatóznak, találgatják a szokatlan meleg, vagy hideg igazi okít, mert a ma ismeretes jelenségek,-sak gyakori, de nem elkerülbetétlenül, szükséges kísérői a szokatlan időjáiásnak. Innen van azután, hogy a tudományos köntösbe öltöztetett időjóffláshak olyan tág tere van ós akadnak emberek, akik holtbiztosra veszik azokat a felelőtlen kijelentéseket, melyek iakább jámbor óhajtáson,mint komoly alapon nyugosznak. a tavasz késlekedése természetszerűen az állat-és a növény világban is érezteti hatását. A növények különösen elmaradtak a fejlődésben, a legtöbb helyen hótakaró nélkül maradtak ós így-a farkasorditó hideg sok kárt tett bennük. tavaszi gazdasági munkák sem indulhattak meg és Valószínűen sek helyütt most már pótolhatatlan veszteség származik a gazda közönségre. Az időiáras szeszély ess -géb 51 arra is lehet következtetni,hogy a hirtelen meginduló fejlődést és virágzást ujabb váratlan fagyok megdermeszti* és ezzel elsorvaszt ják még megma radt reményeinket, is. *• > , iüuópa gazdisági talpraállitásán most dolgoznak a nyugati hatalmak es bizonyára ^sak serkenti okét elhatározásukban az idei szomorú időjárás is, mely a még megmaradt kevés jóletet ós bizalmat is alapjában ingatta meg. Ilyen kései tavasz után igazán égető szükségünk van a rirps ás rendki v ülí segit s égre.
