Hetikiadás, 1932. január-december
1932-03-29 / 13 [1518]
/Szikes területeink jovoje, I.folyt*/ 'usztrália nagykiterjedésű szikeseinek értékesítését már a IVIII.században megkezdték. Azonban főcélul nem a sziktalajok megjavítását tűzték ki, mint nálunk,hanem elkeztak szikálló növények termelésével kísérletezni is sikerült is sz ausztráliai flóra számos tagját a szikeseken meghonosítani és nagyban termelni,ugy hogy ma ez a növénytermelés ..usztrália gazaags igának legfőbb alapja. •. • . . » Ausztráliába az első merinójuhokat 177ó-ban # vittek be.es a szikeseken tenyésző szikálló növényekkel takarmányává számuk már a hábfjru előtti időkben túlhaladta a nyolcszázmilliót. Hazánk pázsitfűvei között is^sok van, amely szikestalajon is jól tenyészik ós ki lehetne közülük válogatni és kitenyészteni azokat,amelyek különösen ssikállóak és amelyeket az állatok leginkább kedvelnek. Ezeknek takarmányozási célra nagyban faló te.melese által mezőgazdaságunkat, különösen állattenyésztésünket és tej - és tej termék termelesünket nagymértékben lehetne fokozni,amint az ausztráliai példa mutatja* Mező gazda sági emblémák. Irta: .fenke Gusztáv. ik világgazdaság v ál algának megoldása attól függ.hogy a Külön-:, öző országok termelése és fogyasztása között sikerül-e az egyensúlyt helyreállini. A gazdasági válság a mezőgazdaság válságával kezdődőtt.A megöli ás Keresésénél legfontosabb a mezőgazdasági termeles és értékesítés kérdése. iindenütt foglalkoznak az egész világon a mezőgazdasági termesi és értékesítési prob lemar •: 1 .••.".'eeze'.c-azdaság védelme ma ""a jelszó és elsőrendű i; ka,ág esség_..3zükségoa ez szociális es gazdasági okokból is,de történelmi okokból s,mert ez kényszeríti a nemzeteket erős falusi rétegek fentartlsára és ez gát*Lja g,hogy elsőrendű életszükségleteinket képező ellátásunkat nemzeti ós faji életűnk1 távol álló idegen termelők és közvetítők kénye-kedvére bocsássuk.na mar nem elé< gesek a vámvédelmi eszközök,mert gyakorlatban igen sok kibúvóra adnak alkalmat. üppen ezért „ z:gazdas,lgi'>;unka védelmét piacok raci oM" s megszer vezése " utján kell megszervezni .A mezegazdasági termelőnek elegendő és Itányos jövedelmet kell biztosítani,ehhez pedig szükség vni egy szigorú, egészségebb gazdasági rendszerre, amilyen a termelői és fogyasztó . szov otfcezéteti rendszer, nek azonban kettős szövetkezeti hálózatr?; kell oszolnia, az első a mezőgazdaság: rmelo szövetkezetekből kell ? hogy álljon a termelő Központokban.,:..; második a foasztó szövetkezetek összességéből, a' fogyasztó központokban megszervezve, ^zelső a máso dik között, oly ...közv étlen ^ kapcsol a tnak_ kell kif e.jlődnie^ m, .ly által meganres 1 e d elem a mező gazdaság i terme Keksszé t osztasana k biroda lmából' tál Ij eseiT Ti'^ enne áád2Sgi"y.?/ ibben a szövetkezeti szervezetben helyet kell biztosítani a "termelésben, alakításban,a szótosztásban,a mezőgazdasági termékek foglalkozási ágaiban érdekelk képviselőinek ás a fogyasztók Képviselőinek is.űrre a szervezetre Kellene bizni termésre, a tárolókészle tekre ás a ^szükségletre vtnatkozó ada »ÜK Központi egy be üjtését,mely azután igy a helyzetről pontosan informálva eredményesen 'végezhetné zponti^működését.működésnek hármas nél t. kellene szolgálni: bjztosj t a-ni az_aríu, J J:á_',sát, k.ű.1 fűl jön h ev.ez.etni az exportálandó feleslegeket es jövedelmező' ar g t o iztos itani ••• .. , z ó_gazdasagnak._ J: , 7,t a fontos szövetkezeti sz ; rvezo .te,t oly^zéleyrü-kivjalos a.gekkal kel 1 lel ruha zni, h sgy az e xp o r to t esi mo o r t o o iimi Lelni képes le; SOjbiJlP d j á b a n aíi, )•' n 2_ külföldi export es ii'mp e fT s z e1e s ke rü...pro bletna.ia^TTs^'éTy e n* ej eel sz^erűen^sz.a bályo zni. Amint látjuk,ez a terv a szövetkezeti go ndolatot állítja be_ mazogazdasá gj váls á - :: ^gg.Másanaj:_tengelvebeTf :ikérd:sKent e s a. gazdasági ba"J*k gyed.űli mentsvárát a term eTok es fogyasztók ooouerativ módon megszerv ezét gTcTet?-z g&L J&%^*ta n 1 J. t j a . ., magyar gazdasági politikának tehát, nézetünk szerint,ma legfontosabb feladata az,hogy a szövetkezeti mozgalom gazda s'vgi eszközeivel igyeözzek a magyar gazdasági bajokon enyhíteni..', magvai- szov .tkezet'i mo^-alomnak felel la ta,hogy m egóvj,, a magyar me zt; ^zigsámvot azoktej a súlyos ga zdasági bajoktól . mll&t^Bmiy r sl ,J3$m kisebbok .mini j foróna gazdasági hajai ,ás "okosan vigyázan arra • Igy ezen a tarén további romlás n következzek be. „ , 1 eg vagyukk róla győződve,hogy a magya r gazdasági b.ii ök nacv3 szt i uggv enye i az európai g azda sági vál ságna k,m ely ekot mág ha tv nvozottabb mjrsTTüen erez "meg á TTianoni^Dakeaikt-tűhi ál taf i.egcsonki tott "hazánk .í)e szilárd a 3g_-yőzedésünk, hogy a szövetkezeti szervezke désben.a szolidaritásban kell keresi&^JfcULase tő utaju. " 1 • í 6
