Hetikiadás, 1932. január-december

1932-01-05 / 1 [1518]

Világnézetek harca. 1932.január 5. Világszerte általános a panasz, hogy az emberek milliói­nak nincsenek meg az anyagi eszközei a létfentartás legelemibb szükségleteinek fedezésére sem. S ahogy az egyének anyagi gondokkal küzdenek,ugy sok állam is hasonló bajokban szenved, 1 ' köztük,sajnos, agyarc r szag is. i.'égis azt kell latnunk,hogy vannak meg egyes célok ós' törekvések a vilúgon,amelyekre tudnak megszimlálhatatlan milliókat költeni. Es itt első helyen all a nagysza­bású kommunista propaganda^amely I oszkvából kiindulva ,hol nyíltan,hol titokban, de úgyszólván a földkerekség minden országában igyekszik minél több hivet to­borozni eszméinek. Szinte mindennap látjuk egyes jeleit ennek a romboló munkának. A színhely a legváltozatosabb.Egyik nap valamelyik európai országban, misnap Amerikában,kóvétkező alkalommal :.zsiában tűnik fel és mindenütt revolver ­bomba,tömeguszitás es a pusztítás egyéb alakjaiban. S a pénzt honnan szerzik hozzá? x.rrol legtöbbéi, tudnának beszélni azok a szerencsétlenek,akiket a fa te 7 1 epeken.F szibériai bányákban,.a gyárakban dolgoztat éhbérért a szovjet. La ami­kor az Ázsiában és Afrikában néhol még megmaradt rabszolgaság elleni küzdelem a Népszövetségnek is egyik főprogrammpontja, mennyivel sürgetőbb feladat lenne az oroszországi rabszolgaság megszüntetésének elérése. Hiába adnak más nevet ennek a munkának, az emberek százezreinek kényszermunkára való kirendelése*anél­kül, hogy munkájukat megfizetnék* nem egyéb,mint a legsötétebb korból való rab­szolgaság. AZ ilyen minden emberi humanitást megcsúfoló eljárás azonban nemcsak a szánalomra méltó orosz népből szedi az áldozatok ezreit,hanem kifej ti / káros hatásait m-3 országokban is. A rabszolga "munka által termelt gaz­dasági és ipari termékek a normális ^ermelési költségeken aluli, u ynevezett' dumpingár^n > kerülnek külföldre és^ezáltal másutt konkurrenciát teremtve a meg­felelő hazai termelésnek,a munkanélküliek számát szaporítják.Ez persze a szov­jet törekvései malmára hajtja a vizet,hiszen a nélkülöző, elégedetlen tömegek között találnak leghamarabb talajt a bolsevizmus világpusztító eszméi. Elképzelhető,hogy hatalmas összegekhez jut az orosz nép vérét kiszipolyozó bolseviki rendszeri*.Ez t a pénzt fordítja azután mindenhol propaganda munkára. Ahol a rossz gazdasági v iszony ok,vagy politikai viszályok következtében egyes társadalmi rétegek szembekerülnek egymással,mindjárt működé: be lepnek az agitá,torok,hogy az ellentéteket kiélesitsék s azután ők kerülje­nek felszínre. Leghálásabb volt a talaj számukra természetesen a világháborút közvetlenül követő időben ; . c A polgári 'társadalom felocsudása. . után mar kényte­lenek voltak lassan visszanulni,de a gazdasági helyzet rosszabbodásával ismét igyekeznek fejleszteni aknamunkájukat. AZ utóbbi időben is ott láttuk őket mindenütt,ahol csak valamit várhattak*. Ott voltak Spanyolországban,?tt vannak Mandzsúriában,Indiábar. sőt ,egyes európai országokban is. A spanyol nép örvendetesen ellenállt az agitátorok buj togatásáhak, Mandzsúriában és Indiában azonban még all a _ harc. As álarc gyakran változik,de alóla mindig ugyanaz az ördögi arc bújik elő, Jíináhéfn és Indiában még a nacionalizmust is felhasználja ,hO'-y annak vállain ő ju*sson előtérbe. A legdemokratikusabbnak tartott Egyesült államokban is felütötték mán a fejüket. Itt a kivándoroltak söpredékét gyűjtik aieguk kóró s azokkal rendeztetik a tüntetéseket az Amerikába érkező nacionalista olitiku­sok ellen. Szinte minden elvetett bomba mögött egy kommunista t . lappang,aki persze,szokásos recept szerint gyakran antifasisztának,gyakran"szélső radiká­lisnak, vagy más párthoz tartozónak akarja feltüntetni magát. Lár régen felismerte a szovjet a rádió nagy jelentősé­gét is a propaganda fokozására. Nemcsak azt teszi meg,hogy az orosz leadóállo­másokról mindenféle , nyel ven tart előadásokat, ha nem igyekszik zavart kelteni az európai adóknál is.Élénken emlékezünk arra. , ami kor a pápa beszédé t za var iák meg és,legújabban a német birodalom közbecsUléBheh*, élő elnökének, Hindenburgnuk szózatát ís.^V szovjet nem válcga t,neki minden eszköz jó. Harcot indított a világ ellen,de a harisot álljuk és lankadnunk nem szabad. A kommunizmus elleni Küzdelem kötelessége a polgárságnak,épugy,mint a józanul gondolkodó munkásság­nak is és minden jel arra mutat,hogy mindkét réteg meg is teszi kötelességét.

Next

/
Thumbnails
Contents