Hetikiadás, 1932. január-december
1932-03-15 / 11 [1518]
.IN. uakuó , Feszül -a hur. 11 .sz.1932.március 15. T ——-- •- . Á magyar politikai. életben az utóbbi napokban szélcsend állott be ós a politikusok minden figyelmét lekötik a fontos külpolitikai eseménye' A világpo üti kában a német elnökválasztás r,és a dunai államok gazdasági összefogásának kérdése áll az érdeklődés előterében.' A német elnökválasztás során megnyi-, latktzott hangulat mementó 1 eh e t a na gy hataImaknak,hogy imipár a tizenkettedik órá ja is kezd elmúlni 3 veszólyberohanás megállt -asának, ós a legsürgősebben tenni kell valamit,mi előtt ujabb végzetes események zúdulnának Európára. t Ami Németországban történt az elnökválasztás során^oz nemcsak magát Németországot érdekli,hanem az egész világot,m rt hiszen kihatásaiban a világpolitikára na^y befolvási gvckorol. Be kell iátnioK a világ sorsát intéző hatalmakmak,hogy a szélsőséges agitáció maga' nem lett-volna elegendő arra,hegy az ^elnökválasztás első menete döntetlenül végződjek. Itt feltetlenül nagyobb erők irányi tották a német népakarat megnyilvánulását. "'Nagyobb erők, amely eket az elkeseredés s a megélhetés ezernyi nehézsége,a puszta letért való kilátástalan küzdelem tett úrrá a lelkek felett. jSzuttai sokkal többről volt szó ,raint arról,hogy két személy közül ki kerül KÍ győztesen a választásból.Hindenburg és Hitler ezúttal nem személyeket jelentettek,hanem két ellentétes áramlat gigászi mérkőzését.Hindenburg a józan megfontoltság politikáját személyesítette,Hitler, a söi-étbeugrás legszélsoségese' •' politikáját. Hindenburg 18 milliós szavazatával nem tudta megszerezni az abszolút többséget,mert Hitlerre ós a másik szembenálló jelöltekre is annyi sza azat esett,hogy Hindenburgnak az abszolút többséghez mintegy 170 ezernyi szavazat niányzott. Az izgalmas választás során állandóan fej fej mellett küzdöttek e jelöltek s a szavazatok össze számlálásának lezárása előtt rövid 1 . -> még ugy látszót,hogy Hindenburg esetleg az első választási menetből is győzelmesen kerül ki. Az egész világ várta es remeite,hegy a német nép az utolsó pillanatokban magára eszmél ós / elfordul a szélsőségektől,? szavazatik cégeredménye azonban nem váltotta be e várakozást,mert Hindenburg ellenfelei több sza vazatot kaptak ^mint a ma zűri tavak nos győzője. Ebből az következhetnek,hogy az április 10-ére kitűzött pótválasztáson Hitlernek kellene győznie,ha az-összes Hindenburgellenes szavazatokat ezúttal rá adnák le.Ezen a téren azonban akkor,amikor e sorokat irjuk,még nagy a bizonytalanság és nem lehet tudni,hogy az események milyei irányban fejlődnek, nttol függ Németország sora,hogy a mérsékeltebb ellenpártok belátása győzelemre segiti-e a t józan megfcntpltság politikáját. Bármit hordozzon is méhében a titokzatos jövŐ,már az első választás tanulságait le Kell vonniok a nagyhatalmaknak és sürgősen meg kell tenniök az intézkedéseket a világ pusztitó gazdasági háborújának befejezésére és válságba sod»rt gazdasági élet talpraállitasána^og' ezáltal kivonhassák a közvéleményből azokat az, elkeseredés szülte izgató anyagokat,amelyek végül is elyan olitika kialakulására vezethetnek,amely újra lángbaborithatja az ámugy is beteg világot, . ^ ' ^^'"e Reméljük,hogy a német választás tanulságai jó hatással lesznek a dunai államok gazdasági Összeíogása ügyében a francia miniszterelnök által inditott akcióra is . Ebben az ügyben vfelkó Lajos külügyminiszter Rómában, Genfben ós Harisban fontos tárgyalásokat folytatott. lenyugtató,hegy az ilasz kérmány a magyar barátság szem előtt tartásává: -...•-gátja a kérdést, magyararszág és Ausztria sürgős pénzügyi megsegítésének szükségességét hangoztatja és a francia kormány is tisztán látja,hogy meg kell találni a megoldást,mert e nélkül veszedelem fenyegti a dunai államokat s ezekben a francia pénzügyi érdeKeket ia.A francia politika is hangsu-yozza ,nem szabad megengedni,hogy Középeurópában olyan tűzfészek keletkezzék,mint amilyen háború előtt a Balkán volt.fci magyarok ezt az összefogást ugy képzeljük el,hogy itt a megbékélés elérésére jóvá kell tanni a trianoni békeszerződésben elkövetett kiáltó igazságtalanságokat.Ebben a kérdésben azonban legkevésbbé sem kielégi tő a francia sajtó megnyilatkozása. Nem tudiuk.h.ogy a francia_ kormány álláspontját fejezi-e^ki az a francia sajtóvélemeny -mely szerint a dunai államvk gazdasági együttműködésre venatkozu tervnek nem az a ce4ja,hogy módositsák a békeszerződésekben megállapított területi elrendez es t,ha nem a z,nogy ga zda sági egy eg le treh o zasav al ©rvossliak azokat a ha tranv iKa t« 3 nelyeket a határok megsokszorozása vont maga után. k külügyminiszter hazaérkezése után rövidesen megismerhetjük e kérdésben a hivatalos francia álláspontét és a uagyar kormány is dönthet magatartásáról. A német mementó mindenesetre uj megfontolásokra késztetheti e kérdésben is a hatalmakat és el kell következni a belátásnak,hogy 3z elpattanas veszélye nélkül nem lehet végsőkig fesziteni a hurt. S.I. - - - . M6
