Hetikiadás, 1932. január-december

1932-03-15 / 11 [1518]

K. szekció Ujabb időben a technika haladása követkéz tábor. írnokok hatalmasabb és hatalmasabb feladatra vállalkoznak egyes vidéke* természeti viszonyainak a ™ me>változtatása tekintetében. Őrszavak és egész világrészek sorsa befolyásoló nagy tervek születnek.el.'szőr csak gfndelatban,azután megkezdődik a tervek kidolgozása a papiron,majd a nyilvánosság elé került adatokat minden oldalról megvitatják és így a tervek elérkeznek abba 3 stádiumba, hogy megvalósíthatók le-" gyeaek.^A müszaki^ró meg kell^táani^a^djj^i^kórdó- sió! A^aztlin^U^Ll^ f tervek^me^alo^iLsát^meg lutr isíhf azfckaT egyébként minden oldalról helyesnek találnák, w ezen'nem*is lehet csíkozni, hiszen nálunk í agyarorszagwn is voltak olyan nagyszabású műszaki tervek,amelyek századokig értek a közv •léményben,anélkül,hegy megválóéitásutcra sár került, y%». Ilyenv3.lt annak a nagyszabású csatornának a terve,amellyel még Hagymagyarcrsfag idején Budapestet össze akarták kötni Fiúméval ?s igy közvetlen kapcsolatot a ka rta kiteremteni ^a z adriai-tengerrel. ,.mig Cscnkamagyarország ha tarai mai alakgendoíniíe^t hian' fz^k^rlltesá^i előfeltiteíek. Íz !rufcr

f

galoi^min'f Wjukt a haboru cta az adriai tengeri viszonylatban nagyon megcsappant ós az olaszok megcsappant as a várcs lakossága elszegényedett, .egint más ok bornem jutott a meg.alosulas stádiumába a nagy Duna-Tisza csatorna terve,amely pedig sajátén több mint száz éves. A terv részletei már rég ki vannak dolgozva,de egyik kormány sem merte vállalni az óriási kiadásokat,attól tartva,hogy azok. a várakozások, amely er «et a for, irmmeg iánkitése; . szempontjából a csatörhahfcz fűztek,nem fognak beválni es igy a csatorna nem fizetődik ki. . , u

^ Hozzá kell tenni az eddig el:a*tidottakh*z,hfgy Mfcgyarányu tervek kozott akadnak néha fantasztikusak is,amelyeknek egyáltalán ilncs ; eg a kellíí tudományos és gazdasági megalapozottságuk és igy sohasem is lehet várni megvalósulásukat. Ilyen például a golf áramlat eltérítésének a terv e.« iüav a levői eg a melegvizű ~elf áramlat Ilözepamerika partjairól indul el ós az óceánon keresztül ha tolva ^urópa nyugati p.rtjain vonul tovább és annyira melegen tartja Franciaország es Anglia éghajlatát.hegy ezekben az er szagok Un e-cltalan nem is SZOKÓ tt Komolyan szombavehető teli időjárás lenni, *. golf"ramlatot e^y hatalmas -úttal el 'ellene téríteni utiából ás -.merike északi a.rtjai felé .- . v.,á ,hogy ott^elegitse fel az egha

fj

rtol. 1 érmeszetesen ez az elgtnaolás minden ouao^nyos alap ni] ia•'sl való,mert hiszen hiába emelnének gátat a tengeri víz iramlá& el -,a gután tul felmelegedett víztömeg újból csak elindulna , irányban. tengervíz áramlását nem lehet al^an módon eltéríteni útjából,mint például egy folyóvíz futasat,mert 3 tenger áramlása nem forrásból ^Jajioiik. .Szert ea a terv tehát, mindvégig csak a fantasztak agyában fog megmaradni. Grandiózus tervet dolgozott ki ujabban egy német mérnök a földközi-tenger lecsapódására. :.zt aj .nl ja ,1'iorv a Gibraltárnál ""emel j ének erős gátét ás a Földközi-tenger vizét szivattyúzzak át az ,»tlanti-cce aibc, ez Ital óriási területek t

válnának termővé és ott el lehetne helyezni az európai mun, n5lKüliek millióit. az el kjszitő munkálatok is hatalmas munkástömegeket ftglalkoztat- ' 'n-nak. Ter -Lesen a tervet csak ugy lehetne mérvei sitani,ha az Érdékelt *rszi' gok valamennyien : hegyeznének. Valószínűleg igen nagy ellenállásra találna a aolog ülc szorszarr részéről ,mert minden oldal ."ól megfő sst£ na a tendertől ós 01 szország szárazföldi hatalom lenne. Jgyel- re doleV men/ • -lósi t- sa , é-~ elvan . messze van,hegy Fnnciaorsiág közben mis módon i^ekszil összeköttetést létesíteni az Atlanti-oce ni es a Földközi-tenger mentén" el terül partjai közöst. íatalmcs csatornát akarnak ásni Dordeauxtól"" egészen . arseille i g olvan aranyakban,, h-gy a csaternan a legnagyobb tengeri hajók is járhassanak/így a." franciák szá-^ «r*íf lehetővé valaék,htgy ,z angolok kezeben l?vo Gibraltár kikerülésével összeköttetést létesítsenek a két különböző tengeren lév hajórajuk között. . írikával, kapcsolatban regen beszelnek arról a sérvről,hogy a hatalmas Szahara sivatagii kanálisokban^evezetik a tenger vizét ás igy lakhatóvá és a uultura szácára^megközelíthetne teszik a rengeteg kiterjedésű h#c*s;eivetagat, .ás természetű áfiog volt ai'-emi-to lecsapol ,se,amelyet az oirasz kormány rendelt el,ho~\ a 2000 éviéi ezelőtt elsulyedt romai császári barkákat a felszínre hezhassa. ./tavat lecsa- • -polták

t

a birkák ei • Kern ltek,azokat kiemelték s a vizet megint visszaeresztik m a regi helyére./Folyt.köv. / • U fí