Hetikiadás, 1932. január-december
1932-03-08 / 10 [1518]
told fásítása több szempontból igen nagy előnnyel járna és ezért a habom utáni években, ha szerény .viszonyok között is, megindították a nagy magyar alföldön a fásítást.Sokan azt kívántak, hogy költséget nem kímélve kell ezen a nsgy darab fátlan területen megindítani az erdősítést,mert ezáltal nemcsak nagvarország gyér erdőségét szaporitjük,de az alföldi éghajlatot is megváltoztathatjuk s 1 az nedvesebbé válik, akkor a termelés szamára jóval kedvezőbb kilátások nyílnak.üz az elgondolás abból indult ki,hogy valamikor az alföldön ióval több fa volt,iránt most és tulajdenképen csak a török pusztítások alatt vesztette el a magyar Alföld az erdeit.iShhez hozzájárult az,hogy a miit szazad folyamán nagy lecsal olásekat vittek véghez az alföldön és igy az alföld éghajlata'ós talaja mindinkább szárazzá vált,sőt egyes vidékeken valóságos sivatagosodás következett be és többfelé nagy homokbuckák támadtak,ahol csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehetett lekötni a homokot és terme lő képessé tenni a földet. Tuzsony ^rpád a növénytan egyetemi tanára végzett rendkívül érdekes kísérleteket az Alföldön ás megállapitotta,hogy milyen növények a leghá lásabbak ezen a vidéken.Aegállapitotta azt is,hogy a homtk tulajdonkepen nem értéktelen íöldjkellő mennyiségű táplálékot tud adni a növénynek,de megfelelő módon meg kell kötni és az öntözés kérdését kell valahogy megoldani. Számitáso kat* véglett arra is,hogy a fák. milyen nagy mennyiségű vizet szívnak kia lólábai és párologtatnak el a levegőben. Rámutat*tt arra,hogy ezekből a párakból könnyen felnők káoződnek,amelyek azután esők alakjában lecsapódnak.A jelenlegi viszonyok között azért nincs felhőképződés az alföldön,mert azt a kevés párat, ami képződik,a fa nélküli területen száguldó szél messze vidékre elhordja. :.z a csaoadék pedig,amelyik a homokra leesik,ott csakhamar beszívódik és a f$ld . mélyén beissza,ahelyett hogy ez a vízmennyiség is a növényzetet táplálna, mzsony professzor tehát arra a következtetésre jutott,hegy az Alföld fásítása megnövelné a levegő páratartalmát és előmozdítana a felhőképződést és lecsapódásokat és ezáltal kedvezőbb termelési viszonyokat teremtene a növényzet szamara. Legutóbb Rethly ^ntal egyetemi magántanár az időjárástani intézet aligazgatója feglalkozott ezekkel a kérdésekkel az, időjárás tudomány szempontjából, évszázadokra visszamenő feljegyzésekkel és több évtizedre visszanyúló' id ; 'jarastani megfigyelésekkel bizonyította,hogy téves az a nézet,amely szerint i affvarország éghajlata az idők folyamán szárazzá vált.i&ü*ta t oa,hogy ott,ahol lecsapódások' történtek,nem változott az éghajlat.A legutóbbi évtizedekben epen ugy váltakoztak a forró és nedves nyarak,a száraz és nedves esztendők,mint regen te.adatokkal igazolta a tudós előadó,hogy az alföld éghajlata mindig szélsőséges vtlt ós kifejezte azt a nézetét, hegy emberi beavatkozással az éghajlatét sem megjavitani,sem pedig elrontani nem lehet,hanem az adott éghajlathoz kell al kalmazkedni és csak kis területeken lehet előnyös,vagy hátrányos változtatásokat 1 étrehozni. azérinte eredménytelen kísérlet velna fásítással növelni a csapadékot b r elismer te, iiogv egvébként a fásítás hasznos, láegyarország zárt medencében fekszik,ahel csapadék nem képződhetik,meg akker sem.ha teljesen beerdasitik. A v i ziraérnököl. kullurmunkája nem változtatta meg az Alföld éghajlatát,de meg ha akarta velna,se tudta velna megv Itoztatni. ,. Ha ezeket a megállapításokat elfegadjuk,eobol az kovétkezik, hogy az Alföld nagyarányú csatornázásával és öntözésével lehetne lényegesen meg javítani a termelési viszonyokat. # ..z idei vadsz e .. ar a dménye. • 9 • iából mar befejeződött a vadszezón es meg lehet állapítani, hogy a belföldi piacon meglehessen^ ho«ry^ezzel°szemben°a vadkivitel meglehetősen jól sikerült,annak ellenére,hogy a devizakorlátozások minüenfelé megnehezítik a kiviteli üzletet. Hozzávetőleges a külföldreUe a fogolyból és szarvasból is meglehetős nagy mennyiségek mentek kifelé,ugy hogy a forgalom általában nem maradt mögötte a tavalyinak. k. Cl
