Hetikiadás, 1932. január-december

1932-12-27 / 52 [1518]

A közös termelés,a kölcaönös segítség leghathatósabb eszköz a gazdatársadalom boldogulására.' Kétségtelen,hogv a közös termelés a magyar mezőgazdaság terén a magyar gazda konzervatív gondolkozása miatt nagy'nehézségekbe ütköziá.De hogy e téren milyen szép eredményeket lehet elérni , untatja e z'Owen-iéle rala­hini példa,hol a közös termelés nagyeb szén eredményeiddel jár,vágy azok a közös termelési alapon működő északamerikai.kézségek,amelyek mode: a gazdálkodást folytatnak és amelyek Nordhoff szerint belterjesség P a gazdasági kihasználás' tekintetében a szomszédos egyéni művelés alatt álló területek felett állanak. Igen természetéé,hogy á közös szövetkezeti termelési rendszerben résztvevők boldogulása attól függ,hogy egy közös altruisztikus eszmében olvadjon fel egész tevékenységük. A szövetkezeti termelésnek'egy észszerű racion lio földreform* feltételezése mellett az volna a feladata ,hogy az igy átvételre kerülő birtok­testek,egy nagyobb gazdaság"megszerzésére s a közös termelésre összeállt tagok - 10-20 holdas egységekben számítva - szövetkezeti működését a közös gazdál­kodás,közös munka és közös jövedelem alapján biztosítsa. Az ilyen közös termelő szövetkezet kben a gazdaság megmunká­lásában mlnden tag két keze munkájával vesz részt,de természetesen a.hiányzó munkát napszámos, vagy szakmányosokklel kell 'pótolni s a családtagol: is mint ilyenek szerepelnek. • A szövetkezeti termelés ilyen előnyét felesleges vein- részle­tezni, elég csunán rámutatni arra a nagy megtekeritásra,amely a munkerők össze­sítésében, a kézi- és igcerő jobb kihasználásában ós jobb és igazságosabb munka­megosztásban,a jobb értékesebb munkában.a nagyobb anyagi erők koncentrálásából előállható nagyobb produktivitásban rejlik. Másik előnye még az,hogy improduktív célokra kevesebb tőket kel '1 vonni,mert a tanya s szértlhely kevesebb,a határvonal kisebb és az épületek is jobban kihasználhatók. Igen természetes,hogy a szövetkezeti termelésnél szükséges gon­doskodni arról is,hogy gazdálkodásban fő tényezőiként a. distributiv szövetke­zeteknek minél kiterjedtebb hálózatát is kiépítsük. '. Igy a meglevő fogyatkozás beszerzés és értékesítés, tej, állatbiztosítás, tüzbiztositó,jégbiztosito Szö­vetkezetek mellett'dániai és svájöi mintára gyümölcs-'ÓS. f qzelókértékesi tő, illetve konzerváló,műtrágya, to jss ,gép,pince.hálászati , te la j invitó,ma; tár kosár- és s eprüköt 6- selyemhernyó szövetkezeteket kellene létesíteni s mindeze­ket hitel tekintetében egységes szövetkezeti hitelszcrv alá kellene beszervez­Ezek mellett természetesen törekedni kell a piacok racionális megszervezésére,ahhoz pedig kettős szövetkezeti hál/őzatra volna szükség.Az első a mezőgazdasági termelő szövetkezetekből kell hegy álljon a termelő központokban,a második a fogyasztó központokban megszervezve .Létesi teni kellen egy olyan nemzeti szövetkezeti szabályozó szervezetet,amelynek feladata az Volna, hogy a termés bizonytalanságát javítsa és az árakat méltányos jövedelme­zőségi színvonalon tartsa, libben a szövetkezeti szervezetten helyet Kellene biztosi tani , a termelésben,átalakításban,a szétosztásban,a mezegazdasági ter­mékek foglalkozási ágaiban érdekeltek képviselőinek és a fogyasztók képviselő-el inek is. Erre a szervezetre kellene bízni a termésre,a tárolókészletekro és a szükségletekre vonatkozó adatok központi egybegyűjtését,mely azután igy'a helyzetről pontosan informálva eredményesen végezhetné központi müköaéset.A" .működésnek hármas célt kellene szolgálni. Biztosítani kell az ország elláté­rát .külföldön bevezetni az exportálandó feleslegeket és jövedelmező árakat biztosítani a mezőgazdaságink, áizt a fontos szövetkezeti szervezetet oly széleskörű kiváltságokká: kell felruházni,hogy az- exportot és importot limitál ni képes legyen és módjában álljon a külföldi e xport és imper t széleskörű problémáját is helyesen és célszerűen szabályozni. A munkanélküliek szaima. . A budapesti és a hét vidéki hatósági munkaköz vet időnél az el­múlt héten együttesen 16.770 munkakeresőt tartottak nyilván. Ezzel szemben a munkahelyek'száma csak 198 volt és igy minden száz munkahelyre 8470 munkake­res ő jutott. -)0O

Next

/
Thumbnails
Contents