Hetikiadás, 1932. január-december
1932-12-13 / 50 [1518]
A munka hősei. *.luton tévelyeg a világ gazdasági élete - irja 11 .Pius pápa az amerikaiaknak - ha a munkaskérdós ennyire megoldhatatlannak látszik.íia pedig^az • kot keressük,azt találjuk,hegy nemcsak oz egyes nemzetek távolodtak el egymástól,hanem kiéleződött a viszony a tőke és a munka között is... mértéket tartó, okosság,szeretet ós bizalom segithet ezen a sajnálatos helyzeten,mert a munkások millióinak joguk van becsületesen dijazott munkára. A viiág legnagyobb erkölcsi'tekintélye, aki Q földi életet csak átmeneti állomásnak tartja és a körülöttünk lezajló eseményeket és egyéni torzsalkodásainkat mindig abból a szempontból bírálja, hogy milyen összefüggésük van a földöntúli élettel, ez a csalhatatlan biró tehát megállapítja, hogy letértünk arról az útról, amelyen haladnunk kellene, amiből az is következik, hogy a mai rendszer nem felel meg az emberiség,céljának. Igaz,hogy az életben nincs megállás,mért a legcsekélyebb veszteglés is biztos halalt jelent, de emellett az állandó fejlődésnek is meg vannak azok a követelményei , amelyek örök érvényűek. Nemcsak az élethez, hanem az elet fel tételeihez ige y is joga van mindenkinek. Ez mas szo val azt jeleit ti. hogy a becsületesen u-jazott munka t nem a tőke könyöradománya,hanem kötelessége, amely nélkül épen ugy elsorvad a páncélos szekrényben,mint a dolgozó dolgoztató nélkül. Aíuton tévelyeg a tőke birtokosa, amikor visszahúzódik bizalmatlanságában. Ezzel önmagát fogyasztja, amikor a szegény munkást arra akarja kényszeríteni, hegy potom árért adja oda testi ós szellemi erejét.* az emberi életnek ez a megbolygatott,de örök érvényű követelménye juttatott bennünket a mai nyomorúságos helyzetbe, Hol van az az idő, amikor volt vállalkozás forgott a pénz, szaporodott a teke a munka t kamatjával és emellett a dnlge zó is nyugodtan gyarapodott, mert fáradsága értékét megkaptanianvtalonul. Abban a kiegyensúlyozott időben okos mérsékléssel a tpke megelégedett bizonyésfoku tisztességes kamattal, emelyre mindenkor biztosan számi tha tott, mert a munkás is védte a tőkét, mint keresetének forrását. A világháború utan azonban fejetetejére állt a régi eend. A békeszerződések,felforgatták a politikai határokat és ezzel együtt a tőke és a munka toiszonyát is. R bizonytalanná tett politikai helyzet 1 okozott óvatcsságra ós bizalmatlanságra kényszerítőtte et tőkét, amely a veszteségtől való. rettegésében megfeledkezett arról az okos mérséklésről,amelynek t köszönne ti létét és egyszerre aűarja megszerezni azt a kamatot,amelyre azelőtt évekig kellett várnia. Tehát nemcsak gaz egyes országok és lakóik távolodtak el egymástól az igazságtalan békeszerződések hatása alatt, hanem a földi élet két alapja: a tőke és,£ munka is ellenséggé vált. Ennek a feszültségnek mindkettő kárát vallja, még sem vonja le egyik se a következtetést, sőt döntő rohamra készül. A tőke mindenható erejében, a munka t pedig a többségben ós az igazságban bizik. Dul a harc, könyörtelenebb, mintha ágyuk dörögnének, mert most"nemcsak kemény férfiak, hanem nők és öregek, sőt meg- nem születnetettí gyermekek is szaporítják a veszteség borzalmasságát. Ennek a világháború utáni ágyú talán harcnak is ^épen ugy meg •t-.-n vannak a névtelen hősei,amint meg voltak amannak a véresnek. Hősgaz is, aki önhibáján kivül nem tudja megkeresni a kenyerét, akinek a nélkülözés t szétkergeti a,családjáét, vagy,pedig elrettenti a puha meleg fészek megalapításának gondolatától, hódolati t érdemlő hős az is, aki összeszorított foggal, korgó hassal vár, várja a tőke észretórését, mert nem akarja elvenni a kenyeret attól a szerencsés nek mondható embertársától, akit a szívtelen tőke még nem tett földönfutóvá. Ebbe a-testet leiket irtó hadjáratba szélt most be^ega legnagyobb erkölcsi tekintély gés világító fák Jvaként hasitja át a sötétséget azzal az egyszerű erkölcsi igazsággal, hagy a munka minden egyes néptelen hősének joga. gvan a beücseletesen dijazatt munkára.
