Hetikiadás, 1932. január-december
1932-11-08 / 45 [1518]
Áz ipari tejértékesitós - vajexport. 45.sz.1932.nov .8. 1 D.OÍUPI. 1.3. ez ipari tej?Ipari tej átnevezés alatt értjük mindazon tejmennyisége ket, ama 1; c k a k reckeáelmi Forgalomba nap. tej formájában, hanem feldolgozás utján,min., tejtermékek kerülnek,Főbb tejtérmécefejtejszín,tejföl,yoghurt,vc j,sej t.3sidpszorirít bej termékeink exportja majdnem kizárólagosan vaj a-" lakjában bonyolódik lo. 1929,szeptemberétől Megy. rország tejtermelése állandóan nagyobb volt a belföldi fogyasztás mórtékénél.Ezt igazolják vajexportunk statisztikai • adetsi,melvek rohamé san növekedő vajexportról tesznek tanúbizonyságot s ma mar évi átlagban ^00-240 waggonig terjedő vajexporttal kell szá^oInunk• Durván számiéivá ez az exportmennyiség azt jelenti,hogy n apo nta, tö bb mint fel waggon v •. j i a 1 t ö b b a t L: rmo lés. r ,ni e t arjje nnyit e , belfö l di pia.o fa.'lv cmii képes . Maga ez a tény bizonyítja az ipari tej kérdésének óriási fontossárát,mert e feleslegek /értékesítésének kérdése kihatással bir egész tej terme] si""ero-ble mánkra. ífe 33uropa legtöbb mez.gazdasági állama tekintélyes mennyiségű irari tejjel rendelkezik és ezidőszorint La g; a r ország egész exportja Neme törsz; ba iráiiyul. mindezek tudatában tisztában kell lenni azzal,hogy U gyarország tejfeleslege ip ri tejként csak olyan árban értékesülhet,mint"'amennyiért expo: tátit vajunk a külföldön-ezidó's zer int Németországban - eladható,A németországi vajértékeselós jelenleg kg.-kint 2.22 márka ab Berlin,melyből le kell vonni a kg.-kinti 58 pfenniget kitevő vám és fuvarköltségeket,tehmt értékesül l#kg. vaj eb.Dudapest 2.10 pengőben. Sz az összeg képezi 1 kg.va.i bruttó' értékesül ós melyből le kell vonni a feldolgozási költségeket BS figyelembe kell venni az árkiegyenlitő alap támogatását,Elsősorbon gondoskodni kell tehát arról,hogy a: ipari tejfelesleg exportálható minőségű ' vajjá legyen feldolgozva,mert különben egyáltalán nem..értékesithető.Nem szabad teh-t,több nem export minőségű vajat készíteni .mint- amennyit a belföldi fogyasztás fel-v esz, mert különben az itt i elentkező ueleslcgek-a belföldi árakat,igen lerombolnák. Tervszerűséget kell tehát - a meglevő termelés megbolygatáaa nélkül -a feleslegek feldől gozásába belevinni s biztosi tani a feleslegek megfelelő minőségű vajjá való í dolgozását.Ezt csak az export .ló vállalatok rayonirozgsáva.l lehet megoldani. Meg kell oldani ezen üzemek racionalizálását is,mert a jelenlegi gyűjtési és gieldolgozási költségek a tensaerüt lenség következtében horribilis magasak.Elsősorban a falusi gyűjtés kérdését.kell rend zni tejszövetkezetek u ján, ert .az egységes gyűjtés lényegesen olcsóbb, mint a jelenlegi, s remény lehet arra,hogy e terv tökéletes vegíenejtása esetén az ipari tej ára e cimen egy fillérrel emelhető leni.'-e. 1. á s ousorbun biztosi tani . kell . z cxpofctáló vállalatok kapacitásának' kihasználását: oly., te jmennyiségekkel,illetve tejszínekkel, amelyek ez üzemek körzetében fekszenek,ille tve,hogy ezen üzemek jóminőségü : nyers -anyaggal leg cnek ellátnatók.Léu\egében az otesó árak mellett feltetlen kiváló minőségű vajat kell exportálnunk,különben a gyilkos versenyben a többi tejtermelő államai szemben alul maradunk. Akármennyire is fejlődik a, tejgazdasági tudomány,tény az,hogy rossz minőségű alapanyagból jóminőségü kész termé előállítani lehetetlené . - :. & t:.j szövetkeze ti hálózat megalapozásának és ^kif ejlodesenek szüi. ségszerü következménye lesz az,hogy a termelőket a leghygénikusabb s a legjob minőség előállítására szorítja s igy megfelelő minőségű nyers anyagot száll a feldolgozó üzemekbe. , , , L tejszövetkezeti hálózat kiépítésével egyúttal rendezést kivan az ipari tejtermelőkkel történő elszámolás kérdése is es a jelenlegi kaotikuí értékesülési elszámolási ^dszercket meg kell szüntetni. n a a.z itt vázolt,inti kedések megvalósulnak.biztosra vehető,hogy ezek rövidesen éreztetni fogjak igen előnyös hatásukat.Ezek az int zked,sek tulajdohképen nem uj meglátások e • menyeirhanem követése a üán példáknak,amelyek Dániát oly naggyá tettek.
