Hetikiadás, 1932. január-december
1932-01-05 / 1 [1518]
UHöirtbUÖ LfcVtLI Ah TT ... , • - —^ K. szekció - rieti kiadás. ... • l.sz.1932.január ». • 3*oldal. Ali lesz a kamattal,folyt./ Ebből következik, hogy a belföldi adós ágok magas kamatainak árleszállítására is csak akkor kerülhet sor, ha ugyanezt mar elértük a külföldi adósságoknál; De ha a külföldi hitelezőinkkel a kamatokra megegyeztünk, akkér el fog következni a belfölai kamatok lenzállitásának ideje is % . a Azt lehetne mondani, hogy legalább a hivatalos bankkamatlábat szállítsák le hladék nélkül, xudjuk azonban azt,hogy a bankoknak egyelőre magas betéti kamatot kell í'izetniök,ha meg akarják tartani a náluk elhelyezett^betéteket. ki utóbbi időben ugy a fővárosban,mint a vidéki bankoknál bizonyos mértékben el szivárogtak a betétek.Ennek másképpen nem lehet elejét venni,mint a magas kamatlábbal. Az ország egész közgazdasagának a szempontjából igen fontos, Hogy a betétek megmaradjanak és szaporodjanak, mert ez jelenti a tőkeképződést. HÓ nincs tőkeképződés, akkor a bankok nem tudnak hitelezni és akkor megszűnnek a kölcsönnyújtások, ami ÍV art idézne elő a gazdasági életben. Remélhető, hogy a transzfermoratórium rendel kezesek hatása, alatt a pénzügyi piicön olyan megnyugy&i, következik be, hojj fa betétek újból szaporodni fognak és akkor a bankok'is és a Memzeti Bank is lesz. llithatják a kamatlábakat. Az olasz elemekkel a Alv. szazadban felfrissített s a XV. században teljesen elmagyarosfd ott farsangi''vidáman lakás 1 ZoVartaUnul élt tovibbra is a török megszállás 160 esztendeje alatt s lassankjnt ugy ki jen-ecfedett j e \i Qf rzetes magyarsága, hogy a bécsi udvar félszemmel nézte s fiit is tőle, annyira "á-'~ zsiai'voít ? megnyilv múlása. A felszabaditási hábo uk vitézei között ezerszámr. akadt Thököly kurucai közul t akik nemcsak ruházatukat,fegyverzetüket ós tisztjeiket hoztak magukkal, s császári - táborba,hanem szakácsaikat ál egész lelküket is.Ezek a saját nazajuíiban hazátlan katonák italozás közben öntötték ki fájdalmukat s a-brandoztak el reménykedéseikről,melyek a bor hatása alatt uiindig csillogóbbak es elérhetetlenebbek is egyúttal.így farsang ideién azután még többször es míg toboen összeverődtek but felejteni .Görgey Ji»os ? 2sze 'más ás a legendás,fél zemo. Bottyán-akkor meg csász .ri kapitány-fejében is igy született meg a magyar szabadság gondolata.Olyan félelmetes hirük lett ezeknek a magyar f c rsángolásoKnak, vitézi tornáknak és virtusos fogadásoknak,hogy a császár generálisai jobban féltek tőlük mint a haldokló tötök hatalomtól.Szigorú parancs '•,karóbahuzal. va~y legjobb esetben ftbelövés volt a Sírva Tirádái tilalomfája.De hasztalan akarták elnyomni a magyar lőlek fájdalmát*kirobbant a ..ákoczi-szabads.gharc,melynek: apró tüzei,parányi mécsesei először ott pislákodtak . g császári csapatok magyar vitézeinek vigan lakozásain. . ,. , .., níkeezl kor i,ról,daliás s mezitlábas hőseiről annyi oszt nos emlék szunnydozik a magyar leiekben,hogy ma már,a kési unoka nem tudja kihámozni az igazság magját a mese csillogó himporából.Es é,,-pen ez a legendahaló a "hol vol hol nem volt''baj cs költészete bizonyítja legjobban, hogy a legeszmmyibb és legtisztább szabdsaghos törtenete ott figamzott meg a vigan lakozok kupa-csengjseben s szállt aparol fiúra immár kétszázharminc esztendeje.A kuruc zászlók letörése után pedig epen ez szájról-szájra járó suttogó mese mentette meg nem csak a ma gyar farsang,nanem a magyar haza sorsát,mert a di dalmas császári tábornokok es kormányzó politikusok okultak a kuruc-koron is szigorúan őrködtek a vi~an lakozas felett.Veszett ember lett,ki magyar módra farsangolt,mert ha nem került az eletlbe,a vagyonát biztosan elkobozta a kincstár. ]károly császár.különösen pedig iaria Terézia korában egyszerűen ugy segítettek a magyarokon, hogy rendeletben határozták meg a farsang legapróbb részletet is.^zek a kincst ri b'lok sohase, jövedelmeztek valami sokat a bjcsi mindi- üres pénzes 1 dának,mert a varosok báljait szerződésselkibárlő vállalkozók rendszerint be.ebuktak ebbe a mesterségbe s igy haszon nem maradt.Bécsben azonban ezzel nem törődtek,csak arra ügyeltek,hogy ne mulathass na-k szabadon a veszedelmes magyaroi< t skik természetesen ezekre a nyilvános bálokra legritkább esetben s ak or is csati szemfényvesztés kedvéért kukkantottak.be. ;Jeuws telt örömük benne.vernét volt a társalgás nyelve,idegen a szelleme,amely a becsi,velencei és párisi szokások torz zagyvalékává keveredett.^ bal terem ajtajában kaoonak es titkos : endőrök igazoltatták , belépőket, -l.-.rcot csak előtt, k ?olt szabad feltenni,de ez/elött meg megtapogattak Jket,hogy nincs-* nal k öldöklésre alkalmas szerszám?Elképzelhetjük ilyen körülmények között kik yUlalkoztak hivatalos báloz .sr«s vagy farsangolásra.A ma-sr ura* vissza húzódtak birtokaiKra-ha valami ürüggyel me el nem kobozta.K-7i.aros osztályunk alig volt s az is annyira gyűlölte az ide; éneket,ho y inkább otthon maraat, IToly^.kcv".,
