Hetikiadás, 1931. január-december
1931-03-03 / 9 [1517]
HETIKIADÁS. 9,sz. 1931.március 3. •^•••^^•••••^••A. 6.oldal, Uóta jár unk cipőben? tudomány erre a kérdésre natarozcttan nem tud valaszr.Ina,mert a divat es az ezzel lépest tartó technikai előrehaladás olyan rohamos és egyenetlen,hogy majdnem lehetetlen a biztos utat megtartani, Iiott emlékeink közül az egyiptomiaktól fennmaradt feljegyzések és Képek a legrégibbek,körülbelül négy és félezer évesek. Akkor a lábbelinek^bocskor volt az alakja ? a cipésznek pedig csak a kés /dikics/, tü és lenfonál volt a szerszama. Az akkor ismert müveit világban csak a gazdagok viseltek bocskort,rrn> a köznép mezítláb jart,legfeljebb télen csavarta be a lábát állati puha bőrrel/vagy vászonnal. A görögök és rómaiak körülbelül háromezer Ívvel ezelőtt feltalálták a sarut, amely a bocskor - az egyenlő vastag állati bőr - gyakorlati tökéletesítése, A saru tulajdonképtjn vastag marhabér lap, amely megegyezik a láb alakiával és a szélébe furt lyukakon^tíuzött lapos,keskeny szijacssák segítségével erősítették fel a --y talpukra. A régi időben az emberek nem s^kat törődtek a lábbelijükkel s igy a •saru is megőrizte első alakját közel kétezer esztendeig. Messze keleten,a kínaiak és japánok fából faragtak cipőt,mely ma is divatos egyes gyárak munkásai között. Kína előkelőségei azonban cserzett bőrből csináltattak a cipőjüket, mely a csizma első alakia volt. A keleti népek horositottak meg Európában azt a viseletet s ameiv majdnem térdig födte be a lábat.Őseink ezer evvel ezelőtt már csizmában jártait,csak annak még nem volt kemény és magasabb szára,hanem minden részén egyforma vastag v>lt a. bőre ós csónakszerüen felállt az orra. A magyar csizma egy darabból készült, elől varírták össze ós a lábfej fölött,a szár kezdetén félhold alakban kivágtak belőle egy karéjt,hogy gondos összevarrás után mindenütt odasimuljon a lábhoz. Négyszáz evvel ezelőtt kezdték alkalmazni a sarkot és rövidesen utána a keskeny kérget,de a bőrt mé°* mindig elől varrták össze. w °. , , A gyakorlatiasságukról ismert angolok kezdték rövöditeni a csizma szarát,mert kitűnő utjaiken es utcáikon felesleges volt,majd elől a varrás helyett füzot alkalmaztak,hogy csin-sabba és szűkebbé tehessék/Ez már cipőnek nevezhető lábbeli volt s de mégis kellett hozzá ujabb kétszáz év-, ami & megállaí id 1 ak ama is ismert alakban. r~v . , A cipészség tisztességes és -ól jövedelmező iparággá fejlődött ós JL,mesterek valóságos remekeket állattak azzal,h^gy a vasta^ talpba uo-yesen rávarrták a fejbőrt és azután kifordították az egász cipőt. Amerikának köszönhetjük a szegezett talpat,majd 181p-ben a szegező ?.e?et és 1829-ben a cipő varrógépet mely először igen kezdetleges ér -trombá lábbelieket készített * csak harminc év elteitevei alakultak meg Amerikában,Ane-"í iában ós Németországán az'első cipőgyárak,melyek gépeik segítségév el,sokkai olcsóbban adhatták áruikat.mint a kézzel dolgozó kispparosok. Tömegei részére ma is a gyárak állítják elő a szükséges mennyiséget de aki a divat es saját kényelme szériát is akar öltözködni r ma is kézzel mérték^ ' után csináltatja cidőiét" bármer• nvirp is tökéi P+ARPI< nkin^aak a n-t«á^au bAar,;* menyei. - _ CJ Régóta tilos már a bürgonyrakkál,ko":oradóbogárral bur~onvaVoX*íva 1 vao-v földi bolhával ferőzött országból származó'burgonyát vetési'célokba fe n has"nálni Az ilyen burgonyát' nem szabad vetni nálunk akkor sem/ia az esetleg betegségektől*mentes,ae fertőzött orsza^bó 1 származik.A föidmiveiésügvi miniszter a ^erto-é-v hphncslasának,megai.adályozasára elrendelte,hogy az említett pzárniazás! burgonya beho zakóm ^OOfiP hí 7+ Q + w+ t f leinasznaija.c.jv burgonyát benozo lej. köteles vagonon A vetési időszakban'a délvidéki lóhere 03 lucernamaí •Efentt a? nrwíohnn-™i pedig ezek a ma"V"k ne" fa'-v? 1 ~ óa'- 4a hifico'^ H'"^ UIOM C UU yz.unj.oiu, d a sági kamara ezért arra figyelmezteti a gazdákat,hegy ha a'hazai herana^-v akban° C 2 olfan KazIáí^va=áro?^k eS * Ü KU wi m8 ? VS ^* ??l le " etne nélkülözni,akkor is,csak zásu heremag bircáján feltűnő zöld szegély'van. amelyen kii: l" származás a* felien * tüntetve, L .. J • J 14 ACi ven
