Hetikiadás, 1931. január-december
1931-03-03 / 9 [1517]
és fái s'/í.zal ékos kam atozású kötvényeket bocsátanak ki a gazdák, ad ós s igáinak a rendezésére.. • " ^ " A kormánynak az a terve, hogy 30 év alatt törlesztendő 6 és 1/2 százalékos kamatozású kötvényekkel oldja meg a hibájukon kivül eladósodott gazdák pénzügyi talpraállitásának a kérdését, A kamaton kivül évenként egy ós fél százalékot kellene fizetni törlesztés céljára. Ia, amidőn a gazdák jövedelme igen csekély ? arra kellett törekedni,hogy minél alacsonyabb kamatozás mellett biztosítsák a birtokosok számára adósságaik rendezését. Azonban a hitelezők érdekeit is'tekintetbe,kell venni,még pedig'abból a célból, hrgy hajiandÖk legyenek a gazdákkal való megegyezésre^ Ezért nem lehetett a kamatozást még alacsonyabban megállapítani.. A hitelezők a törvénytervezet szerint nem mondják fel sem hosszúiéjáratú,sem rövidlejáratú gazdahiteleiket. A pénzintézetek ebbe a feltételbe bele is mentek. A kisnitelezok ügyeit máskép rendezik. A hitelezők számára a kormány által tervezett megoldás annyiban előnyös,hogy •:, követeléseik a kötvények kibocsátása révén biztossá válnak. Ezek a követelések olyan biz*- tosak lesznek,mint maga a föld.A hitelezőknek fog továbbra is kamatozni az az • összeg,amit kölcsönadtak ós mérlegükben ezentúl mint jó követelés fog szerepelni, tehát a hitelezők mérlegállapota javul és nem romlik. Igaz, hogy kamatozás kisebb lesz,de viszont a követelés biztosabbá válik. Eddig, sok hitelező azért sürgette a visszafizetést,vagy az áryerest,mert ü2 hagyon rossz helyen volt bekebelezve a birtokra és félt a pénz elvesztésétől. • hitelezőnek ezentúl,hogy ha megegyezett a gazdával,,jaga lesz ahhoz,hogy a követelése erejéig kötvényt kapjon. w A pénzintézeteknek ós-a hitelezőknek nagy része azonban még ezt a kötvényt sem fogja kívánni,mert hiszen,ha a kölcsönadott összeg a tervezet szerint egyébként is neki kamatozik,nincs szüksége a kötvényre. Előfordulhat azonban az az eset,hogy a hitelező azt mondj a, hogy a rendezésbe nem akar belemenni. Ebben az esetben meg lehet tartani az árverést. Azt aza anomáliát azonban megszűntetik,hegy a hitelező folyton szorongassa a gazdát,hogy fizessen,mert különben megtartja az árverést, AZ árverést,ha^a hitele. zo akar ja,meg kell tartani, még pedig bizonyos fedezeti rendszernek az alapj'.n, amely a külföldön mar több helyütt meg van. E szerint a fedezeti rendszer szerint a hitelező „csak akkor kérheti az árverés megtartását,ha biztositja azt,hogy az őt megelőző hitelezőknek a követelései is kielégítést kapnak az árverésén, megszűnik tehát,az a helyzet,hogy, egyes hitelezők nemcsak a gazdát veszélyeztetik i folytonos árverési fenyegetéssel,hanem a többi hitelezőt is, akiknek eszük agában sem volt árverezést kérni. Arra az esetre is vannak intézkedések a törvénytervezetben, ha a birtok tényleg árverésre kerül. Lehetővé akarják tenni,hogy ilyen esetekben se kótyavetyéljek el a birtokot igaztalanul alacsony áron,hanem az árverésen a hitelezd pénzintézetek is bizonyos megegyezés értelmében rósztvesznek. IvJeg pedig addig az értékhatárig,ameddig a birtokon érdekelve vannak. Ha . nem sikerül az árverés, akkor a birtoktest valamely altruista, intézet tulajdonába jut, amelyik újra megpróbálja a rendezést. Js ha semmi mas mod nem kínálkozik a szanálásra, akkor vagy bórbeadja az illetőnek a birtokot, vagy pedig valamelyik családtagjának azzal"a kikötéssel,hogy az eredeti tulajdonos tíz év alatt visszaválthatja ugyanolyan összes-ért amennyiért az árverésen el kellett adni. ,A kormány ezzel a birtokszanalásái tervvel nem látja befejezettnek a leiadatat a ,gazdahitelek terén, Egyéb eszközökkel is meg akarja oldani a ,gazdahitel kérdést. Ez a birtok-tehermentesítő akció azonban egy többletsegitseget jelent,hogy közvetlenül elő lehessen mozdítani a föld ért..kének az emelkedését es ezáltal is hitelképesebbé tenni a magyar gazdákat. A mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága. har, f™+ „A-t pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő.buza arat márciusra métermázsánkent 1% pengőben állapította, meg! Cl
