Hetikiadás, 1931. január-december
1931-01-05 / 1 [1517]
Szállítási költség ós versenyképesség, ; . . , iz amerikai termények a háború utáni években azért tuáták olyan gyorsan meghóditani az európai piacokat,mert a szállításuk a tengeren át nagyon olcsó volt.A háború alatt minden cikkben nagy szállítási konjunktúra volt Amerika részére ,hiszen a harcban álló európai országok nem termeltek,csak fogyasztottak ós a hiányt a tengerentúlról kellett fedezniok minden lehető aron.Xésoob^midőn ]urópa újból megkezdte saját maga ellátását iparcikkekkel,részben az európai szükséglet is visszaesett az elszegényedés következtébenjegyszeriben vége s-zakadt a szállítási konjunktúrának ós nem volt többé szükség a megszaporodott kereskedelmi n-jók egy' részére. A szállítási díjtételek egyre csökkentek,^ a hajók fuvartari fáj a rövid idő alatt a felényire esett vissza, e körülmény • ztán nagyon olcsóvá tette az amerik-i gabonát Európában, s a tengerentúli termény diadalmasan vette fel a versenyt a magyar áruval a külföldön. Hamburgba, Triesztbe s a többi nagy európai kikötóae egymásután futottak be az amerikai gőzösök az olcsó áruval, s a kikötőkből a vasutak szállították / tovább Olaszország ós Németország különböző vidékeire az -.merikai farmer búzáját.Az nem lett volna nagy baj,hogy a tőlünk távolabb fekvp országokban ilyen erős verseny tár sa akadt a magyar árunak,hiszen a magyar üvitelnek nem lehet cél ja,hogy nagy távolságokra szállitse ki a magyar fold termését. Minél messzebb van TőlünF az eladási hely,annál nsgyobb részét teszi ki az árnak a szállítási költség,tehát annál kevesebbet kapunk tulajdonkén az áruért magáért. A magyar kiviteli törekvéseknek elsősorban a szomszédos államokba kell irányul ni ok. Az amerikai verseny azzal okozott bajt,hogy a nagy kínálat következtében mindenütt lenyomta c.z árakat,nemcsak ott,ahova az amerikai gabonaexportőrök szállítottak,de ott is,ahova mi szállítottunk. I t y érkeztünk-el lassanként a mai krízishez. Az amerikai gabo naoennyisóg évről-évre növekedett s nemrég oly nagymérvű vtlt a kínálat,hogy a tengerentúlról érkezett gabonáshajók az e^yik európai kikötőből a mási kba mentek éa sehtl sem tudták elhelyezni az árujukat,mindenütt tele valtak a raktárak. Néhány hónapja,mint tudjuk,nagyban fokozódott a gazdasági válság az egész világon és a kereskedelmi forgalom is lecsökkent. A vilik kereskedelmi- hajt inuk vO.Jfct^rt la 60 millió, ami 30 jS-kal több,mint a bókében volt.A kikötők tele vannak lehorgony zott,v_.gy leszerelt hó jókkal, amely ek gondozás nélkül romlanak éts pusztulnak.k n. jók üzemképes állapotban való'tartása sok költséggel jár és ezt nem akarják viselni a hajóstársaságok.A háború előtti idö'khoz képest a hajószállitás csak 10 jS-kíl emelkedett,a hajótér pedig,mint emiitettük,30 százalékkal..azonkívül a technika fejlődése következtében a hcjók gyorsabbak lettek f hamarabb fordulnak meg,egy hajó végeredményben többet szállíthat.3zt is beleszámítva ma a világ kereskedelmi hajóinak mintegy 20 százaléka felesleges, mert gazdaságosán ki nem h-. sználható. óriási érték ez,hiszen a kereskedelmi hajókba 40-50 milliárd van beleépítve,ennek 20 százaléka 9-10 nilliárd pengő. Jnnyi / értéktelenedett el » ha e^t a felesleges hajómennyiséget ócskavasnak el akarnák adni a hajóstársaságok,legfeljebb egy milliárd pengőt kaphatnának érte. Szerencsere erre nem fog kerülni a sor,mert na a kereskedelmi forgalom újból megélénkül,megint csak szükség lesz a hajók nagy részére. Jas okot is fel lehet hozni Amerika tengerentúli kivitelének amegcsaj panására .Ameri ka ugyanis az exportra szánt iLparcikkeinek eg^ részét nem odahaza állítja / el ő, hanem abban az országban állit fel gyárat,ahova áruját szánta. Nem az történik itt,»hogy az amerikai tőke Európában Jtótesit gyárakat az európai szükséglet ellátaisara,hanem az,hogy az amerikai gyárak fiókgyárakat létesítenek Jurópaban. I ^ :.z L^.yesült Államok kivitele látszólag apad,de az amerikai vállal kózó mégis jól jdr,mert stk jámot,fuyurdi iat és esetleg ^dót takarít meg azáltal, hogy ott rendezi be az üzemét,-hol az árut, el akarja adni. Az emerikai ipar fejlettségével szemben sok állam csak ugy tud védekezni,hogy erős vámokkal csökkenti a tengerentúli iparágak versenyképességét, .jddig már 2000 jjárat alapított külföldön az amerikai ipari konszern'és ezekben 500.000 munkást foglalkoztat.Jzt a folyamatot megint csak nem nézik tótlenül a többi államok és sok helyütt különleges adókat vetnek ki a letelepedett amerikai gyárakra.A piacok mer "hódításáért folytatott küzdel :mben tehát mindegyik fél erős fegyverekkel küzd.
