Hetikiadás, 1931. január-december

1931-02-24 / 8 [1517]

1918 Budapest,január 10. Koronatanács!... Még mindig annak benyomása alatt állok.ás azon.kinos érzés nehezedik lelkemre,hogy ilyen ósdi,tősgyökeres Zopf ezen háború után a Monarchiát katasztrófába fogja vinmi vak,és végrehajthatatlan centralizmusával és hallatlan értelmetlenségével. Az egész gyűlés Ivária Terézia idejére emlékeztet, amidőn minden eszköz jó volt arra,hogy Aíagyarországot^ gúzsba kössék. Vonatom tegnap reggel 6 óra 50 perckor pontosan érkezett meg Bécsbe ós azonnal automobilon Badenbe folytattam utamat. Leírhatatlanul nyugtalan voltam, mert éreztem, hogy a Monarchiának valami létkérdése lesz megvitatva és ilyesmit alaposan meg kell fintolni, mielőtt véglegesen állást foglal benne az ember ós nem szabad ilyesmit ötletszerűen elintézni, tfaldstátten azonban azt mondta, hory csak helyszinén fogjuk megtudni, hogy miről lesz szó. Ugy éreztem,ho. y a magyar hadseregről! Ha igen,akkor nincsen mit megfontolnom ,mert,ez egy regen megérett kérdés bennem.Samos, tudtam,,hogy az összes tábornagyok és magasrangu tábornokok velem szembe Kerülnek.ós én Teszek egyedül,aki az ósdi centralizmus ellen szeretett magyar hazámért sikra fogok szállani. Badanben azonnal felkerestem Waldstáttent ós egyot-mast,megbeszéltem vele, főképpen az élelmezési helyzetet Erdélyben,mely napról-napra válságosabb és katasztrofálisabb lesz. 9 óra 20 perctől kezdve a vezérkar főnökének szolgálati szobájában gyülekeztünk.Kendef'fy százados hamar megsúgta nekem,hogy a magyar hadsereg ügye rosszul áll,nem lesz belőle semmi,mert az első Marscnall-tanács a leghatározottabban egyhangúlag ellene foglalt állást.ügy hatott ez rám,mint egy ökölcsapás az arcomba,melyet azonban előre tudtam,hogy

t jönni fog. Hevesen azt feleltem neki: Akkor nem maradok egy napig sem tovább állásomban! 0 könyörgésre fogta, hogy ne tegyem .ezt. De én eBben már nagyon is ,lekötöttem magamat, mintsem hogy egy lépést hátrálhatnék,de ha tehetnem is,mégsem tenném ! Hint els#»,| Boroevi© vezérezredes lépett be hozzánk és azonnal mindenfele kívánsággal jött hozzám a 6. hadseregnek mielőbbi átvétele végett.Félbe lettünk szakitva, mert Jenő főherceg tábornagy, azután Hötzendorfi Gonrad tábornagy, báró Krobatin tábornagy,Kövess tábornagy,Kritek,Wurm,Kirchbach,Scheuchenstuel vezérezredesek,Arz gyalogsági tábornok7a vezérkar főnöke,azután Wa.ldsto.tten ezredes léptek be.A kölcsönös üdvözlések uíán Arz,szolgálati helyiségébe mentünk,ós ott egy hosszú asztalhoz leültünk.uz egyik végén,Jenő, a másikon Arz.fín Jenő jobbján ültem,rézsut mögöttem - vagy egy méter távolban - egy tejüveges ajtó volt,melyet egyelőre nem vettem tekintetbe. Arz gyalogsági tábornok szólalt először fel és fölszólított mindnyáj unkát, hogy vitassuk meg^a kérdést,hogy : kivándtos-e,hogy egy legfölsőbb kijelentés tótessék a hadseregnek szándékolt elválasztása végett osztrák hadseregre és magyar hadseregre,ami magától értetődőleg csak a háború után volna végrehajthatók Még röviden előadta a módozatot,mely kilátásba van véve.Körülbelül az, amit én tavaly szeptember 8-i levelemben I. alatt ajánlottam. Arz azt hangsúlyozta ,hogy most az a kérdés.mérlegeltessék.hoffry a legfölsőbb kijelentés megtetessék-e ós hogy az újraszervezés bekovetkezzék-e? Az.hogy hogyan,az nem képezi a vita tárgyátT.Ha maid az ügyet kivizsgáltuk,akkor 0 Fölsége bennünket a tulajdonképpeni korona,- illetőleg a tábornagyi tanácsban fél 12 órakor,egyenkinti nézetünket kérdezve, meg kivan hallgatni.Ott azonban már nem szabad vitatkozni.

# ~ Egy pillanatnyi néma csend,mely alatt az arcokat megfigyelem.Jenő kezd beszélni és körülbelül ezt mondja: Az 1867.törvényben,annak magyar részében kifejezetten hangsúlyoztatott,hogy a magyar hadsereg a közös hadseregnek egy részét ' képezi. Az osztrák törvény másképpen szól és ezen rész nincsen benne. Azt.amit a magyar törvény kimond, azt soha sem hajtották végre teljesen, azért nézete szerint,ezen törvényt a háború után teljesen végre kell hajtani, annyiban hogy,kicsiségek,mint cimer,zászlók, himnusz stb. a magyar hadsereget megismerhetővé tegyók7de tovább nem kellene menni,mert a hadseregnek egységességéhez nem szabad nyúlni. A háború után fognak csak a legrosszabb idők elkövetkezni ,midőn, forrni fog minden; csak ennek elmultával szabad a kijelentésnek megtörténnie és a na/ryon korlátozott engedményeknek íönnie. • .... - ....