Hetikiadás, 1931. január-december
1931-02-17 / 7 [1517]
7. sz. 1931. február 17. v • /JÓZSEF Kir.herceg háborús emlékeinek /folytatása. , , ' ' , hogy ez igy nem mehet tovább.A főhiba a centralizálás.AZ egész országban rekvirálnak,mindent a centrumba visznek sok száz vonattal.Onnét kiosztatik az élelem ós megint sck száz vonat viszi széjjel.Ha a rekvirált anyag a legrövidebb uton a frofc ra jutna,akkor a vonatoknak ós szekereknek legalább is a felet meg lehetne tákari tani. A különbletek szeg elosztása aránylag csekély,munkát igényelne.A megtakaritottvonatok - az e miatt letiltott szabadságos és más elakadt forgalom vonatainak volnának felhasználhatók. Többeket lehetne szabadságolni,kevesebb, erő volna és a szabadságolt boldogan szintén hasznot hajtana az országnak.Rekvirálnak! igy X nevü me<?ye köteles például 1000 vagon terményt leadni, ott, "hol ezidén már X-szer rekviráltak ós a legjobb békeévekben ezen megye maximálisan 800 vagont termelt a köve; telt terményekool.E mellett nem látják, hogy a meggazdagodó csalók temérdek termé:.; elrejtenek. Ugyanisrv van ez a maximál arakkal. A Búzát s néhány ' . t ^ *»•-"• '"" . ..; kenyér termény t maximálják, a többit nem: a nem maximált, * termények'ára óriási magasra szökik,természetes,hogy a hazaf i itlan nyerészkedő birtokosok nem fognak kenyórrnagtermónyeket vetni,hogy olcsón kelljen eladni terményüket, hanemazt vetik, ami drágán fizet, nekik mindegy, hogy éhen pusztul-e a hadsereg ós a nép!... Wékerle nagy figyelemmel,végighallgatta elmondott panaszaimat ós kijelentette, hogy mindenben segiteni ftög a nelyzeten. Arcvonalomon tökéletes csend, "ináig több, főképen magyar emberek szökv vissza az orosz fogságból.Néhányat láttam a VII. hadtesttől,kik mind személyesen nálam akarnak jelentkezni. Itt Erdélyben katasztrofális az,élelmezési helyzet.Naponta meghal egynehány ember az éhségtől. A miniszterek azt állit iák, hogy az A. O.K.. az oka, ez peci£ a miniszterekre hárítja a felelősséget. Ha -f/ekerle nem segit hamar,akkor a legborzasztóbb következményei lesznek, ennek .hiszen, a. szomszédban, mar a legí'örtelmeseb> forradalom es po^arhaboru duI.Csak azt kell latm,mikor az etelelosztasnal az •rosz legénység eTgergeti a,tiszteket és rájuk rivall, hogy"á kutyáknak az utolsó falat való, hiszen a rohamnál is hátul sompol ogtak. Az,ukrán Rada képviselőit kiküldötte Brest-Litowskba a béketárgyalások ra,ezzel ugy látom, njeg lesz a béke egész Oroszországgal. Nyugodi . '.eiekkel mondhatom, hcgv győzelmesen befejezett feladatom után, az uj nehéz feladat megoldásához foghatok,a Piave partján. _ A ,Románia örült volna, ha kiérne szintén békét.Meg is fogja tenni. Es mégis itt rágódik lelkemen az a csúnya érzés, hogy baj lesz még velük,mert nem , tapostuk végleg agyon a románt. Pedig mennyit kórlem azt. Es ha baj lesz, akkor első sorban Erdély,- Magyarország legszebb g„öngye - fogja megszenvedni azt.En nem _ értem, miért akarják Romániát u rr y kímélni. Tán meg mindig számitanak,Bécsben,a román koronára! Szegény fiatal Uram!... Csak ne érjen igen nagy csalódás!...En azt mondom: Szent István koronája a legszebb'.legyen ez Neked elégi Vele egyedül nagyon,de nagyon boldog lehetnél! A többi mind hiu ábránd és álomlátás!... Közben az arcvonal több pont ián súlyos harcok voltak az oroszok es románok között és az: o v oroszok" kertek bennünket,hogy néhány hadtestééi segítsük őket, hogy a románokat békére kónyszeritsük! Bár lehetne! En azonnal megtenném és ugy kenyszeriteném őket,hogy végrendeletük a halálos ágyon az azonnali béke volna:Ha Lenin, Trocki és Krylenko^nem kérik, akkor mi. sajnos* nem is lehetjük. Az oroszok megint több helyütt forradalomra í&gafcí iratokat csempésztek hozzánk. Megüzentük nekik, hogy ha még egyszer megkisérlik ezt, akkor elfogatják es főbelövetjük azt,aki az iratokat ht>zza,mert ez a fegyverszünetnek megszegése. Jassiban forradalom? A város az ,oroszok kezén van.Az egész Loldya tele visszamenetelő orosz csapatokkal.AZ éhező romén bandák a Besszarabia felé visszamenetelő orosz csapatokon rajtaütnek. Arcvonalam előtt a teljes feloszlásnak legsiralmasabb képe.És mé.o'is gyűlöl ettél ten azt mondják a románok, hogy harcolni akarnak és fognak még ellenünk. A tegyelek százával jönnek át hozzánk,mint szökevények, kérik, hogy a lengyel hadseregnek magva, vagy mint foglyak akarnak nálunk lenni, semmi esetre sem akarnak a haj..eresztő viszonyok között Oroszországban maradim,mert ott a Iegnyomorultabbul elpusztulnak. Tömegesen visszatérő foglyaink azt beszélik, hogy Lenin az összes hadiío/rl yokat egy hadseresbe akarja összegyűjteni, mely az ellenforradalom ellen van hivatava küzdeni.Azt hiszik jó magyarjaink,hogy ez a sereg keresztül fogja magát vágni ós hazajön!... Azalatt egy dühöngő förmedvény repült a szikrákon u roszcrstágból tova "mindenkinek" melyben az egész világot lángba akariák boritani.I.t az ideje, hogy Brest-Litowskban erélyes komoly szóval figyelmeztetve legyenek az oroszok,arra, hogy mi ezt nem tűrhetjük.Vagy az egész forradalmi lángoló szenvedélytől áthatott kiáltvány csak becsapás volna?... Orosz tisztek könyörögnek,hogy hadseregünkoen alkalmazzuk őket, mert ott örülés és nyomor -,az ő sorsuk!. f •! vta tá sa krivfitkez i k.
