Hetikiadás, 1931. január-december

1931-02-11 / 6 [1517]

6.sz.1931.február 11. „ , „ 1.oldal. „ . , A

, , A keleteurópai agrárországok - köztük i agyarország- már több ízben íclytattak tanácskozást egymás között gabonafeleslegük közös elhelyezése célJ ---bol-- Többfelé tervet dolgoztak ki,a megvalósítás elé azonban akadályok '-ördültek,többek között az,hagy a nagvszabásu exportüzlet megszervezésére nem volt megfelelő ,tőke. Ennek a hátrányát Lágyarország is erősen érezte. Ujabban a Népszövetséget is foglalkoztatta ez a Kérdés. Franciaország egy kiküld.tte a repszovetseg legutóbbi ulesen a következő három javaslattal átlőtt elő a keleteuropai mezőgazdasági államok válságának megoldására: 1/•-ondoskcdni kell a mult evi termesfeleslegek elhelyezésérőt,2/ kie^venlitő oénztirakat kell xetesiteni,ami azt jelenti,hegy az exportalt gabonamennyiség minden métermázsája utan a külföldi eladási arcol bizon-os száz'.; Iá kot le" kelt adni e^y közös' pénztárba; az igv összegyűjtött pénzektől segítenék azutin a rossz evekben a gondeKkal küzdő gazdákat,3/ nemzetközi mezőgazdasági hitelintézetet kell felállítani. A hárem javaslat közül a legutolsó a leginkább me-Tfalósitható s azért a nemzetközi közvélemény ettől varja ••• leggyorsabb se-itsé^et. A kepszöveosag bizottságot is küldött ki ennek a megoldásnak az előkészítésére s a bizottságban i ag^arerszag is képviselteti ma<-át. AZ agrárbankok szákhelye B; sel lenne,itt székei ugyanis a Nemzetközi Fizetési Bank,amelyet a háborús adósságok es a ioviteteli fizetések lebonyolítására létesítettek. Ennek a Nemzetközi Fizetési Banknak a szervezetet használnák fel a z agrárbank' működésének a lebonyolításira ,tehát nem kellene uj bankszervezetet' létesíteni. Az a-rárbanknak íiokjai lennének az erdekeit agrár íllamokbaii. valamint a n, ugat európai államok nagyebb varosaiban is, hogy ezáltal megkönnyítsék a nemzetközi -énzpiacokkal yalo szorosabb összeköttetést.A bank alaptőkéje 200 millió ' aran.márka ienne.de a. bank megkezdené a-működését már akkor is,ha az összegnek e^y része együtt velna,a tibbit azután utólag fizetnék be. Az a-r'rhítélek céljaira szükséges összegeket a bank nemzetközi kölcsön utján szerezné be ás bizonyos előre miegallapított kulcs szerint osztaná szét a meze--azdasári államok között, Á kölcsönt háromszoros biztosíték mellett adnák:"először garanciát Kellene válla nia annak az államnak,melynek területén a földbirtok fekszik,továbbá 9 nemzetközi agrárbank iiokjanak,amelyet az illető állam területén létesítelek ás vé°ixl betábláznak a kölcsönt az ados birtokara.. . nemzetközi agrárbank 5 1/2 /ó-es ° zamatot kérne,ebbel aztriban az adós csak 3 1/2 /

0-ot fizetne, 2 /b-ot pedio- az agrarailamok maguk viselnének, llitólasr a francia és amerikai naavtoki "ár hozzájárult ehhez a tervhez es igy annaíc a kivitele nem na<-v idő kérdése. állattenyésztésünk és kivitelünk a gazdasági válság ellenére is i ej.

1 ődik. . », . A fölomúvelésügyi tárca rendelkezésére bocsájtott beruházási hitelből,egy ev alatt visszaterüto kamatmentes kölcsönök alak iában 4 540 000 penp-ot használtak fel,a tenyészállatbeszerzés támogatására. Az ossze^ felhasználási határideje lejárt. i.-.ayer János miniszter arra való tekintettet,ho y a mező-a zdatermények nagy a

r

hanyatlása közepette ma ...z állattenyésztés a mező^za'asár íopi11ere,felhatalmazást kert ós kap U a minisztertanácstól hogy a monaott ~ össze;., iolhasznalasi ideje további két esztendőre me^hosszabbitass k. ie^állanithatö ugyanis,hogy az allatok es az állati termények elé' iól stabilizálódott ^ra ,különösen a baromfi,tojás,vaj ós zsir kivitelének hatalmas fejlőd se nemcsak önmagában jelent szamba jövő i övedelemsza porodás t,Jnanem lehetővé teszi a buzinak,rúzsnak,árpának zabnak es többféle takarmányozásra alkalmas terménynek az allatokkal való feletetes utian sokkai jobb értékesítését,mint az a teraénypiacan elérhető #

l_enne. üzert határozta el,hogy állattenyésztésünk fejlesztésének az utolsó ot eyben megindult gyorsabb ütemét feniarfcta. Az 1926 évi"az állami támogatassál kiosztott tenyészállatok sza/na az évi 500 drb.ot is°&l inerté el.Az elmúlt öt ev alatt azonban mát több,mint 15.000 drb.te yészállat"vott Kiosztnato. 4 tevékenység eredmónyeképen a Cunántul európai vonatkozásban is kiva lo állattenyésztő es tejtermelő vidékké fe jló'dött. Jelentékeny tért fo lalt a hussertéstenyésztés.A tejelő nyugati szarvasmarhái a ták tartam a? ífniínn i

Q K e zdet t meghonos odm. ^ elmúl t W el sok i í ere hona fc ában l z ® t 1 a ? oti: P? 3 ? - }? termékek kivitele 23Ö milíio pen-ő erteku volt vagyis összes kivitel iink %i -