Hetikiadás, 1931. január-december

1931-02-11 / 6 [1517]

- - z • _ • _ ~ _ • _ ~ _ - _ • _ • _ - _ ~ 1 / B.E./ Á nemzetközi szokás eddig az volt, hogy aktit államférfiak és különösen külügyminiszterek még parlamenti tárgyalásaikban is tartózkodtak attól, hogy mas államok belsó~ viszonyairól kritikát mondjanak. Az pedig*, hogy miniszter egy másik államnak kormányalakítási módiara vagy a letezo kormány és kormányzati irány ellen tegyen nyilatkozatot,, példátlanul áll a nemzetközi érintkezésben. Benes ur, a prágai külügyminiszter, másként

t

tanulta a diplomácia életszabályait. Legutóbb a Paris Miiji -hp,n nyilat* kozott és pedig nagyon fenhéj iázva Magyarországnak egyes belpolitikai kérdéseiről ,

f

különösen az ország kisecbségeinek nemzetiségi helyzetéről, iskoláztatásáról. Hogy igazat se mondott, az, neki, bizonyára, mellékes, Talán azt hiszi,hogy hetvenkedóse ránk ijeszt a mostani cseh-magyar gazdasági háborúban. Az egyik cseh lap^zerint meg , a magyar ü,:jy iránt Parisban egy ido óta bizcnyos jóindulatot erezhetni és ennek csökkentése végett intézte Benes a támadást Magyarország ellen. Lm, ezúttal csak a nyilatkozat főfőrészóben a magyarországi kisebbségek iskola ügyében mutatkozó tévedéseit, vagy ferditéseit próbáljuk helyreigazítani. A magyar kormány - Bethlen István gróf kormánya - 1923-ban, 4800 min. eln. szam alatt igazságszolgáltatási, kulturális, közigazgatási terén egyaránt igen nagy fontosságú rendeletet adott ki az ^rszágoan lakó nemzeti kisebbségek nyelvi érvényesülésére vonatkozólag. A rendelet kulturális részének ólén álló szakasz a nyelvi kisebbségek szabad iskolaválasztási jogát biztosit ja, kimondva, hogy a nyelvi kisebbséghez r

tartozó magyar allampol -árok nem korlátozhatók abban,hogy tanulmányaikat a törvényeknek megfelelő falu. fokozatu és jellegű tanintézetek közül, milyen tanítási nyelvű intézetben folytassák. Ez a szakasz tulajdonképpen csak írott jogszabályba foglalja azt a Magyarországon mindig fennállott gyakorlatot,hogy a. nem^magyar nyelvű,szül ők gyermekeiket minden hatósági befolyástól menten, tetszésük szerint járathatják akár nem magyar, akár magyar tanitásj nyelvű iskolába. az is/ Nagy horderejű rendelkezése a kormányrendeletnek^hogy a nem magyar tanítási

/

nyelvű, felekezeti, egyesületi iskoláktól a nyi1vánossa i jog nem tagadható meg és azok az azonos fajú ás fokozatú magyar tanitásí nyelvű ,nem állami^intezetekkel állami segélyezésük feltételei tekintetében, teljesen egyenlő elbánásban részesülnek. . Az állami és községi népoktatási i

nteW.Rkben

T

ahol az egy és ugyan .azon nyelvi kisebbséghez tartozó tankötelesek szama a : negyvenet eléri, vagy ahol a magyar állampolgárok egy és ugyanazon nyelvi kisebbséghez tartozó része a lakosság többségét teszi. a nelyi iskolai, vagy közigazgatási önkormányzati szervek,vagy á nyelvi kisebbséghez tartozó negytaen tanköteles gyermek szülőjének / gyamjának/ kívánságára, az illető kisebbság anyanyelvét, a magyar nyelv kötelező ^ktatasara vonatkozó törvényes rendelkezések sérelme nélkül kell, megfelelő szamu osztályban, egészben, vagy részben tanifási ny

t

.Tvü1 alkalmazni. , A polgári iskolákban és középisko

lákban is megfelelően gondoskodik a kormány a felmerült szükséghez képest arról, hogy a nyelvi kiseBbséghez tartozó tanuló szamara a tanítás erre a célra létesített párhuzamos osztályokban, egészben, vagy részben, a tanulók anyanyelvén történjek. Gondoskodik a "kormány arról is,hogy e rendelkezések végrehajtására szükséges tanítok es tanárok kellő számban Képeztessenek ki. . Áz flgyfít-pnn' oktatással kapcsolatos intézkedése a rendeletnek az, • hogy az ország területen élo nyelvi kisebbségek nyelve és irodalma számára legalább egy tudomanyegyeteme tanszéket kell felállítani. f2 egyesületi j^gba vágó rendelkezések közül, amelyek lényegükben egyeznek az 1868. -íki nemzetiség., törvényei, különös figyelmet érdemel az a kiegészítő uj rendelkezés" :,mely szerint a kisebbséghez tartozó magyar állampolgárik által alakított egyesületek nem vethetők ala más szabályoknak, mint amelyek a magyar anyanyelvű állampol árok hasonló jellegű társadalmi intézményeire nézve fennallanak. A prágai külügyminiszter, ilyenformán meglehetős tájékozatlanul vetemedett a magyarországi nemzeti kisebbségek iskolaüg.ének támadó bírálatára, de hogy ebben jóhiszeműséggel távedett volná, azt bizonyára maga sem hiszi.