Hetikiadás, 1931. január-december

1931-12-22 / 51 [1517]

A termelés érd&keinek elsőbbsége. Irta: |farácba 11 Ferenc dr. , országgyűlési képviselő. A -j Csaknem az egész világot, de főleg Európa nagy részit eltöri tó azaesági válság leküzdésénél két eszköznek szinte preaominaló szerepét latjuk. Az egyik az államháztartás ea-y

e

nsnlyállapotba házasára iránya

in törekvés

T amely kel uton, egyrészt az állami kiad..s*k apasztasával, másrészt az állami bevételek fokozásával igyekszik a bajokon segiteni. A másik eszköz kör be tartoznak mindaz zck az intézkeaések, amelyek a pénz értékállandó ságánakA és mintjenek előtt való biztosítására törekszenek. Ez a recept már szinte Klasszikussá vált, amelynek bevaltsagát rendszerint vitássá sem ei.gedik enni. Tagadhatatlan, hogy ugy az államháztartás egyensúlya, mint a pénz,stabilitása ket oly.cn ncgy érdek, amely előtt minden politikai és gazoasági tényezőnek meg kell hajolnia. A dolog körül csak emy fatális tévedés jelentkezik és cedig az,,hogy a mi c

élként kellene, ho; > előttünk álljon, azt eszköznek fogjuk" fel. Az államháztartás kieí yensulyozottaága ós a pénz értékenek biztosítása u_y

f

.nis - s erre helyesen mutatótL. ra a napokba^ olyan gazdasági tekintély, /mint L>

c

á G-eorge- a t pénzügyi és gazdasági krizit idejét, csu an miuden körülmények közöt, elérendő cél lehet az ehhez vezető / eszköz azonban ma,s nem lehet, mint a te ^..élésnek minÓ

R-n utnn. rciórlon val Q a l^tám

a sz táaa r védelme és kímélete, /mindenekfölött Szinte elemi igazság, hogy a társadalom és a gazdasági életre csak akkor lehet ujabb terheket rakni, ha egyidejűleg szolg

7

ltatóképesságük fenntartásáról sőt emeléséről Is gondoskodunk." Ez az igazság érvényes no reális időkre is, de még inkább elemi köv etálméuvként jelentkezik a gazdasa i válságnak olyan terjedelme melle t, aminő a jelenlegi. Kétségtelenül homokra" ópitünkj ha „a gazdasági és a pénzügyi válságból való kibántak .zás utijLát, keresvén, legelsősorlan a magángazdasági igényeire tekintünk, mert nem az állam tartja a gazdasági életet, hanem még] o,r ej tva a^gaz.riasági élet, táplálja és erősi ti az ál/mot, S külföldi tartozásoknak mostanában olyan sokat vitatett kérdésében is éldául sokkal előbbi való termelésünk folytonosságának biztosit^sa, mint • á pénzügyi érdek, amely hitelezőink részéről jelenkezik. Azt hiszem senki sem ért fáre, mert egy pillanatig sem akarom vitássá tenni a hitelezőnek azt a legszentebb jogát, hogy pónzónez akar jutni. A kérdés csak az, hogy - hogyan és milyen eszközök igénybevételével? Vaj ,on fizetni olyan beosztással, hogy ebben az országban a^ermelés foly tatődhassék, a tömegek foay sztó és vásárlóképessó.<~e megmaradjon és lehetőleg fokoztassék - ami amilyen nagy érdekünk nekünk,egészen biz nyos nem kevésbé életbevágó érdeKe azoknak a hi elezőinknek is, akik kölcsönadott tokéjükhöz ekarna/k jutni. Avary fizetni évi 300 milliót kamat és törlesztés cimén

f/ a termelés ás fogyasztás "teljes n e 15ni tusával és annak aveszéiynek a felidézésével ? hogy az ország gazdasági és pá züryi erőforrásai teljesen kiapadnak ^ Ugy vélem, hogy gazdaságpolitikai szempontból nézve és mérlegelve a uét lehetőséget, csak egy utat találhatunk ebben 9 vonatkozásban járha tónak• (

Aat, amel \ a termelés foK io

nossögat priue zké.;t he.l_ ezi el ő- térbe. min

den hág pillanatnyi érnekael szemben. Egeszén bizonyos,ha valamikor,ugy ma nem lehet és nem szabad sorvasztani azt a termelési ágat,amely ebben az országban minden nemzeti erőkifejtésnek,gazdsdági emelkedésnek és pénzügyi kibontakozásnak forrása tolt avultban és az lehet ma is: a mp. ző ga 7. r\ a sa ge t

. h.hh en a vonatkozásban csak egy kérdést ragadok itt ki a sok közül,amelyek ma mezőgazdasági termelésünkre nehezednek. A m/ütr

ág.yázás ebben az évben jóformán megszűnt az országban. 1928-ban még 16 ezer vagon, 1931-ben pedig csak 220Ö vámon műtrágya fogyott el az országban.A közkeleti okot,amely erre

t

vezetett,mindannyian ismerjük.Ismerjük azt a diszparitást,amely a buza ós más termények ára és a műtrágya ára között bekövetkezett s amely a jövedelmezőség szempontjából a legerősebb serkentő tényezőt elsorvasztotta termelőink szemében. - Csakhogy ennek a tény • nek egyszerű megállapításával nem lehet-megelégedni,mert semmiféle bizonyitasra nem szerül,htgy a magyar földet tartósan mesterséges erópótlás nélkül hagyni nem lehet.Azonban ettől eltekintve ez

;

a kérdés mindennél meggyőzőbben mutat a azt az összefüggést is,amely a

t termelés érdeke ós az államkincstár érdeke között w

fennáll. 1923-ban a tjii trágya /nyersanyag és készáru/ fuvarja még 2 millió jengő volt,- 1931-ben már csak 280 ezer pengő. u szemter:..eléstöbblet fuvarja á92ö-ban 2.8 millió pengőt tett ki

?

ami ebben az évben 396 ezer pengőre sorvadt le. A műtrágya fogyasztása révén előállott közvetlen adóbevétel pedig ezelőtt két évvel több,mint 700 ezer pengő volt,ebben az évben pedig 66 ezer penpő körül mozog. A közvetett adóbevételnek ezzel kapcsolatban való csökkenése az előbb kimutatott kiesésnél persze még sokkal jelentékenyebb. /Folyt.köv./