Hetikiadás, 1931. január-december

1931-12-15 / 50 [1517]

Ji k'ezőgazriasági Kamara pTiogrammja a termet -s átszervezésem.érdekes programmot dolgozott ki a Duna Tisza közi mezőgazdasági kamara a magyar mezőgazdasági termelés célszerű átszervezésóról. Figyelemre méltó részlete a prográmmnak az,amelyben a mezőgazdasági kamara kifejti,hogy a búzatermő területek az 1924-25-ös gazdasági év szintjére, vagyis kórülbepül 2.5 millió kat.holdDa kellene apasztani .Ezen a területen azután főként olyan minőségű búzát,kell termelni,amelynek lisztje a külföldi buziból őrült lisztek feljavítására alkalmas és amilyent állandóan felárral keres a külföld.A külkereskedelmi staiisztika azt mutatja,hogy tengeriből,a.z utolsó rossztermasü évet nem szarnitva -„továbbá olajosmagvakból, lóheréből,nyersdohányból,burgo nyából és gyümölcsből kivitelünk állandóan emelkedik ós ezekből a cikkekbei az export még fokozható volna. Természetesen a termelést az alkalmas vidékeken kell felkarolni megfelelő földekkel,jó megmunkálással és olyan tipuscikkeket kell termelni,amelyek minőségi kezelésük révén mindig érdeklik,a,külföldet. Igen értékes exportcikk ujabban a tökmag. Nagy kereslet van kiváló csiraképességű és elsőrendű takarmányvetőmagvak iránt, itíinden jel arra mutat, hogy növelhető a baromfi , tojás és,a / többi baromfitermékek nyereséges termelései, eg ma is kereken 19 millió pengő értékű olyan mezőgazdasági cikket hozunk be az országba,amit megfelelő mennyiségben és minőségben itthon is termelni tudnánn. Ezek között szerepel a lencse,a lenmag, más heremagvak, aszaltszilva, takarmányra pamag, mak alma, különösen a téli almák,továbbá torma,len, kender és még mások. Ü termelés átszervezése terén, tehát nagyobb és költségesebb befektetés _ nélkül figyelemreméltó részletmunkára van alkalom,szakszerű munkálkodás segitsógóvel.iéas országokban is megeörtént már,hogy a mezőgazdaság teljesen leromlott,szinte teljesitoképtelen lett,később mégis rendkívül fejlett fokra emelték es az ország jólétének egyik legbőségesebb forrásává vált. Ugyanazt a példát kell követnünk,amit ezekben az országikban követtek,tudniillik a termelést gondtsan hozzá kell igazitanunk a piaci helyzethez. A szesztermelés helyett a takarmány termelést kell előtérbe állitani,az állattenyésztést felkarolni es a táplálkozási igényekhez simuló élelmiszerek tömeges termelésére kell a fősúlyt vetni. , • •*» gyQ.ngébJoaj.,nősigü • Uaztek .fal jav i tá^a, , , mr sokan kísérleteztek azzal,hogy a rosszabbminőségü lisztek feljavítását különböze vegyianyagok hozzákeverésével lehetővé tegyék.AZ eljárások többe-kevesbbf sikerültek is,de mindegyiknek meg volt a maga hátránya,vagy a liszt izet befolyásolták kedvezőtlenül a keveréssel,vagy pedig más okból nem volt kielégítő az eljárás eredménye.Lost azután két fiatal magyar tudósnak sikerült megoldania a kérdést. Hosszas kísérletezések után sikerült olyan módon preparalmok egy erre a célra alkalmas lisztet,hogy ha azt hozzákeverik a rosszminőségü liszthez,annak a hátrányos tul jdonságaí megszűnnek. Talalnányukat már tobb országban „szabadalmaztattak is és igy remény van arra.h^gy eljárásuk a legközelebbi ioyoben a,gyakorlatban is elterjed. Az általukrreparilt lisztből 5 százalékot kell hozzákeverni a rosszminőségü liszt 95 szazaiékos arányahoz és a

..hatás az ,lesz,hogy a gyenge sikértartalom ellenére a rosszminőségü liszt sutokepessege feltu.no módon megjavul ós a tészta készítésénél a liszt vizfelvevokepessege is nagyabb lesz.különböző bonyolult vegyi hatások idézi elő ezt a yaltozast,amely a rosszminőségü liszteket sok tekintetben egyéni ,vé teszi a jcmmoseguekkel. f fisz^pi^apcsolatban^egy másik ügyes eljárás kidolgozását egy magyar gazdának köszönhetjük.Tudvalevőleg a kenyér rossz gyomrú embereknek nem való es ezért az #rvosok az ilyeneknek a kétszersült fogyasztását íjanliák. Az orvosok mar regotagondolkoztak azon,hogy lehetne olyan kenyeret előállítani .amelyet gyenge e$esz*egü emberek gyomra is elbitna. ágy magyar gazdának sikerült most megoldania a kérdést es az ő eljárásával a rendes lisztből olyan tenyeret lehet sütni, amely izében és egyéb külső tulajdonságaiban nem különbözik a rendes kenyértől, mégis olyan könnyen emészthető és a gyenge nVO

mruak szamara is annyira veszélytelen, mint a kétszersült. * -vitf