Hetikiadás, 1931. január-december
1931-11-24 / 47 [1517]
Az elmúlt hetekben ennek a két államfárfiunak utazása állott a világpolitika homlokterében, mindketten olyan áll mot képviselnek,mely ugy politikai,mint g zár sági táron a legalsó' sorban áll.Utazásuk nem piil.na.tnyi sikerek elérésére iranyultjhmiem a világ jobb jövőjének alapjait igyekeztek lerr.kni.Bir a cíl elérésire vezető ,utiuk különböző irányban halad, az a végcél azonos, kiomolni a ge.zgas.jgi életet mostani sivárságából és helyreállitani a világháború előtti áll-pótok?.t. Hogy padig ez c. cél elérhető lágyan ahhoz természetesen elsősorban Európa és Amerika együttráiköd 3sa szükséges.A többi vilfágr íszt, ? - mar rmi az iránvitist illeti - , bátran el lehet hanyagolni»Hiszen J pánont kivéve fontosabb önálló állam nincs is Európ~n és Amerikán kivül. Az egy-ket apró független orsz igot leszámítva, az európai illemek gyarmata majdnem az egész világ. . / ' ' jzórt keresik most egyre sűrűbben az érintkezést : z európai es amerikai ill mf ér fink. Először Stimson. az Egyesült .illanok külügyi államtitkára Ír józott i,t r. z óceánon, látog t .st Laval francia mi .isztorelnok ós Grandi olasz ktilügymi iszter viszonozták. Brüning német kancellár amerikai utazása is várható. • : k gy korlati élet szempontjából, sajnos ezek • t"-rgy lisokmog csak ?. / kezdet kezdetén van.i-.k* * bajokat mindenki 1 ltjai, >z előidéző „okokat szintén, de z orvosszerek tekintetében még mindig lényegesen eltérők a felfogások. Érdekes ebbel a szempontból külön tekinteni a francia ős oT sz véleményt. Franciaország állavspontj '.b n ó mai politikai helyzet fenntartására irinvuló törekvés dominál.®Ezért heverteti az aranyak milíiirdjait kamatozatlanul poftcelkfimráiban, őzért húzódik a leszereléstől ugy a szárazon, mint a tengeren. Ezért irtózik gazdasági be jok agyik fő ok át képező békeszerződését revíziójának mag a gondol, t ától is. Ennek folytán termés zotcsss, ghogy a L val t vrgyal vs.-.iról szolo kommüniké is csak az arany standard fenntart-vsát tudta megjelölni, mint pozitív megegyezési pontot, a többi kéraésoen felek szabadkezet tartottak fonn maguknak. Egyelőre a franciák még attól teszik függővé közreműködésüket, hogy,megmaradjon Juróp .ban az ő vezérszerepük és a legnagyobb ellenfél, Németország ne állhasson annyira talpra, hogy veszélyeztesse az ő erdekeiké t.^zert nem a Karnak belemenni ' jóvátételi -dósságok. eltörlésébe, v : gy leg-lobb lényeges enyhítésébe spm. Az olasz felfog -s mar - egészen mvs. N gyebb hajlandóságot Latunk n-luk a beszerelésre, a jóvátételi -dósságok eltörlésére,'sőt a revízióra is. Grandi as űtimson, valamint HooVor ; között sokkal több téren volt egyetértés, mint L y: 1 es^Hoo verek között. Az olaszok nem latnak a németekben olyan riválist, mint a franciak, naa törekszenek kis-:ntant-f éle alakulatok mos térséges fenntartására es sokkal őszintébb náluk a fegyverkezés csökkentesére irányuló T>3~<ü \ 18 ,• * Grandi Utal képviselt ol sz politika nemcsak az amerikai állami jrli.k, hanem az egyesült Állmok közönsége előtt is n.gy rokonszenvet vívott k 1 . i Wí l'-sok harma.dik résztvevője az .Egyesült Államok,a. vilg legaljább szmpntaajat keltő politik 4 folytatják.Önzetlenségük kétségtelen,hiszen ok koszok s iat^ :n yagi előnyeikről is lomond ni -a vili^grzdaság és ezáltal ez általános emberi joljt erdekében^Mindenki „lőtt ismerotes,Hogy ..merik, h-i'i-n|° + °lff a ^-^ nd 9n hiborus -dosstgot, h: r volt antant lemonT jóvaté tel ékről Bzt az amorikal példa, t kellene követni Európában is és »kkor miris jelentős ía•' ulns ül' n: be. • k ^AAM ü i Q ••; ^S^V-sok anyrgáfr figyelemreméltó módon karült b.le a revízió íera^so is., z .UA,rik ; ,b-n nagy rokonszenvnek örvendő és játntős politikai sulylyal biro Bonn szcnitor tirgy.lt ebben a kérdésben L vilii és Gr ndiv 1 is. ftEi^Kí? ÍÍ°n ZOr búlű 80 *rt menni ilyen irínyu megbeszélésbe,de később 1 íi Í'T merov. maga tort vsa milyen rossz hatost kelt és kénytelen volt aiegh' llgrtni Boraff.nézeteit. Reméljük, hogy valamelyes nyomot hagyott nála ez a' ^ft'riia?? &^? b ^ n z '^^3'ben is mvsíént viseíkeu.ít.Jtegn^yobb UBZM foLY?^ 0r-1 tölth ^ ^.^őrfotten néze? nak is többetl^tfár nlUiní Í^^^Ú^ !? -nnd l ?i1 S ?f űr r Gl *? k ?^tkozik,hogy közös nev.zőr. l^tnc hozni tlTáT éídekében ^ancia-as 01 szország politikáját r nemzetek egyetemessége
