Hetikiadás, 1931. január-december

1931-11-10 / 45 [1517]

A magyar parlament mozgalmas üléseken tárgyalja azokat a jelentéseket, amelyek a válságba került ország súlyos helyzetéről Szóinak.' A^Ház minden oldaláról hangzana*: él felszólalások, amelyek igyeke znek a segítség módjait jvcresnijde ugyanakkor, amikor a j ószándékuak többsége tárgyilagosan keresi a válságból Kivezető utakat és .módokat, disszonánsán hat a azé laé bal magatartása. Komoly érvek és gondé latok helyett innen csak bábeli rr.-'gzavar,vádaskodás hangzik. A parlament nek ebben a kicsiny, jellegzetes ^.r.ában a szenvedélyek feláola-bácsolására,viharkeltésre törekednek, itt nan akarnak tudomást venni világválságról,békeszerződések által szétszaggatott országról s a fegyverkezési és jóvátételi terhel: nyomasztó szerepéről;itt csak belső hibákat és bűnöket keresnek és vád alá helyezést sürgetnek. Kétségtelen, hogy még a régi határokkal rendelkező ország sem tudott volna teljesen ollentállni a vi lágválság mindent elborító hullámainak, de kétségtelenül nagyobb lett volna ellenálló ereje. Mai legyengültségünkben és megcsonkított Ságunkban azonban minden baj fokozott abb "mért ékben jelentkezik. Itt bent és a külföldön mindenki,aki elfogulatlanul nézi a dolgokat tisztában van azzal, hogy hol kell keresni az orvos lást .Semmikénpen so© szolgálhatja az a-rszág érdeákét az.hogy széthúzással és az ország befeketítésével pártpolitikai érdekek szolgálatában zavart keltsenek. Az angol példa alapjai nálunk is mozgalom indult'a társadalmi egyesületek szövetsége részé lő 1 a nemzeti erők összefogására. Ez az ut mindene sotro korábban fog eredményhez vezet ni, mint a szétiuz ásnak, gyüiölködé nek ós a vádaskodásnak az utja. ' A nagyhatalmak egyre iobban ráeszmélnek arra,hogy a . 1 .á-cjrus adósságok elengedése és a mértéktelen fegyverkezés megszüntetése nélkül, úgyszintén a politikai hibák lielyrobzása/ncm lehetve, rni gazdasági, fellendülést, í.íagyaro.ífizúgnak is a log^fmtcsabb kérdése most, hogy "biztosíthassa az ipari és mezőgazdasági erdekek ö aoze egyeztet és ével kivitelét és az ország ténylog;o s erejével hozza arányba a külföldi tartozásokét .Külföldi hitcloző.ik négy milliárd pengő erejéig érdekeltek abban .hogy a váls^ fel no eméssze az ország ér tikot és ozzcl sokkal inkább áll-az ország r. külföld védelme alatt,mintha semmiféle adósság nom terhelné, /né Lili Az okos hitelező nem engedheti pusztulni orosat.mert hiszen akkor ő maga. is rrándent veszít, inkább érdeke,hogy lialadéko t adjon és mérsékelje követeléseit. Erre a mérséklésre feltétlenül szükség van,rcrthiszor azálxaljhogy exportcikkeink értéke lezuhant, a.kcrábbi jobb helyzetben vállalt Irmátok elviselhetetlenekké váltak. A jobb gazdasági helyzet eléreo éhe z szükség^ lesz arra,hogy a mezőgazdasági és'ipari államok vámunióba lenjének, oo ennél a kérdésnél is, miként a válság vr.lamc nnyi okának keresésénél ráakadunk a legsúlyosabb okra,a rossz béke szerződések kö vetkőz téon előállott politikai akadályokra. Szckct a.z akadályokat el kell hárítani. Mivel ennek belátása mind szélesebb köröket von hatása alá, mi is egyre erőteljesebben kiálthatjuk bele a'világ lelkiismeretébe, heg, . igazságot kell szolgáltatni Magyarországnak. Béke re vízi ós követelésünk nemcsak a jogon és igazságén- alapul,hanem még az: azt diktáló .Franciaország ígéretén is. Emlékeztetni kell s világot arra,hogy annakidején Millcrand francia köztársasági elnök kisérő lövőiében Ígéretet tett a hibák kijavítására és a magyar barát ^Jáonzie szenátor tiltakozására, a francia szenátus so volt hajlandó ratifikálnia trianoni szerződést addig , míg az általr. is feltűnőnek tartott hibtikat ki nem küszöbölik. A hibák korrigálása még máig, több 'mint tiz év elmultával sem történt meg, de a szenátus ratifikálása som,ugy, hegy mi olyan szerződés revízióját követeljük, amelyet még diktáló ja s cm véglegesítő tt.