Hetikiadás, 1931. január-december

1931-10-20 / 42 [1517]

Hogyan takarékoskodjunk^ Most, amikor a különböző takarékossági bizottságok műkődnek és kék ceruzájukkal lehetőleg sokat húznak ki minden költségvetésből, igyekeznek mások kiadásait a minimumra csökkenteni,nem árt,ha elsősorban magunkon próbáljuk a megtakarításokra alkalmas és az ország gazdasagának hasznos változtatásokat kikeresni, áisokon az ember igen könnyen találja 'meg azt a pontot,ahol /

szerinte könnyű megkezdeni a lemondást,de az önkéntes feláldozás^ fehér ( hollónál is ritkább cselekedet. Ha a sokat emlegetett nyugat nagy népeinél körülnézünk és nemcsak a fényt, pompát és a nagyvonalú költekezést akarjuk lemásolni,ma-, b: nulhatnánk a francia

(

kispolgárnak közmondásossá vált takarékosságát,a nagyszerű fasiszta oehtolitásba belenevelt olaszok gazdasági sovinizmusát s hamarosan / S9kkal kevesebb gondja lenne a Nemzeti Banknak a'szükséges devizák megszerzé sére. A háború után következő élethabzsolásban mindenkinek igényei-állandóan fokozódtak,olyan szükségletek léptek fel,amelyekre azelőtt sohasem gondolt 8 amikor a termelőmunkának kellett volna elkövetkeznie,ezek az igények megmarad tak s a legkisebb lemondásra is kétségbeesés „környékezte meg az emberedet. Ma az elegancia jelképe nálunk az,ha egy előkelő házaspár pl. szinhaz után amerikai autójába ül, angol szövetből készült fraKkban, francia selyemruhában,orosz prémben,,egyiptomi cigarettával s beül egy étterembe,ahol cseh vászonnal teritenek, német porcellánból ősznek, cseh üvegből isznak s a menüben lehetőleg olasz tengeri hsl,amerikai, vagy egzotikus gyümölcs,francia pezsgő szerepel. Magyar? Legfeljebb a kenyér és a hus. Ket hónapot töltöttem s közelmúltban Olaszországban,de egész uten alatt egyetlen olasz rendszámmal

/

futó idegen gyártmányú autót~nem láttam. Egyetlen olyan kereskedést nem láttam,amelyik a kirakatában kinálná az angol szóvetet,vagy francia selymet. Olasz minden,a 95 %-brm belföldi rossz búzából sütött kenyértől kezdve az .automobilig s szimukr

n nem jelent lemondást,ha a prima ^ngcl szövet helyett egy kevés pamuttal kevert olasz szövetből készittetik ° ruhájukat ás nem esznek'Kaliforniái almit, vagy mas külföldi gyümölcsöt. Ezt tanuljuk al a müveit nyugattól! A lemondásban nem is vsgyok tul n

r

gy igényű. Csak a. Statisztikai Hivatalnak a mezőgazdasági cikkekre vonatkozó behozatali adatait volna jó egy kicsit megkorrigaivá látni a következő esztendőkben. Tej és tejtermékekben v

esak" két ás félmillió pengő értékűt hoz-, tunk be akkor,amikor gazdáink nem tudják a tejtermékeiket eladni,amikor már nem rentábilis egyes vidékeken a tehéntartás sem. Tengeribél az 1929/3Ö-as gazdasági eyben két,millió pengő értékűt, közel százezer métermázsát hoztunk be ugyanakkor búzánkat nem tudjuk eladni s gazdáink nem akarnak kis részben sem áttérni a takarmány félék intenzivebb termelésére. Hüvelyesekből beengedtünk három millió értéket, : mi kor bőven lehetne kivitelünk is belőle. Béligyümölcsre tizenegy millió penget, friss gyümölcsre öt milliót adunk ? külföldnek akkor,amikor állandóan cikkezünk arról, hogy a magyar földnek vannak legízletesebb és legjobb gyümölcsei. A súlyos kender, Ion es Komlótermelési viszonyaink miatt kétségbeesett hangok . . nallatszanak : gazdatársadalom részéről s ezalatt az orszigból/ezekért az áruKert megy millió pengő. Nem tudjuk a dohány termelési kontingenst emelni s huszonhárommilliói fizettünk ki 1930.-ban külföldi nyers dohány irt. Fizsre .hat milliót, melaszra, - melyet szeszgyártási célokra hoznak bo, - kit és félmilliót dobunk ki s Szabolcsban tavaly rohadt a burgonya,,mit a rizs helyett is es a melasz helyettes nagyszerűen fel tudnánk használni. . Csak néhány számot kaptam ki a külkereskedelmi forgalom szomorú Statisztikájából s máris hatv.n millió pengő körüli az az összeg, .mi miatt nem is kellene sammiről sem lemondanunk, csak egy kissé a józan ész szerint elnunk. Meg-nem is kezdtük el a behozott textiliak, luxuscikke* felsorolását, csak az elsőrendű élelmiszerekkel redukálhatnánk a devizaszükségletünket hatvan milliovl s juttathatnánk a lejtőre jutott mezőgazdaságunknak nem is csekély munka a 1 Kaimat s jövedelmet. Az 1930-as st" tisztiké össze fcgl:. lóul 98 millió pengőt mutat ki a behozott élvezeti ás élelmiszerekre. /kimegy , Jusson eszünkbe ez a 98 milliós szám minden piil naátban, amikor b?mnt, narancsot, hollandi sajtot akarunk venni, vagy egyiptomi cigarettát akarunk elszivni. Legyünk először ilyen kicsinyben soviniszták,s azután beszelhetünk n.gy szerű ós lelkesitő nagy nemzeti célok eléréséről.