Hetikiadás, 1931. január-december
1931-10-06 / 40 [1517]
800 millió e mbernek nincs rendes megélhetése.-Nemzetközi valutával akarnaü _ segiteni a ba j okon. A gazdasági világválság hullámai nem kímélték meg a leggazdagabb országokat sem. A bajok először a fogyasztás csökkenésében mutatkozdia-k, ennek következtében azután zavarok keletkeztek a túlméretezett termelés elhelyezésébe!, megkezdődött az áranarchia,a mezőgazdasági termékek ós ,egyéb nyersanyagokéra világszerte lezuhant,panaszktdnak a buza termel ők, a káfeótermelők,a fémbanyák, hogy csak egy pár adatot ragadjunk ki a sok közül.A legutóbbi hetekben aj álság hatásai a^különböző országok valutáiban is jelentkeztek és lehetetlenné tettek az aranypónzegységnk. fentartását. Az angol fent volt eddig a világ négyötödP nek a pónzogysege,a különböző nemzetközi üzleteket angol fontban számoltak al.Most az a valuta is megingott és az . angol kormány kénytelen volt kimondani,hegy 1 mond az aranyalapról.Erre az északaurópai államok,amelyeknek a pénze szintén aranyalapon állott, sietve hasonló intézkedést határoztak el. Mindez nemcsak nrg meglepetést,de,nagy megdöbbenést,is keltett. Mindenki azt kérdezte,hová fog v -zetni a világválság,ha a legszilárdafebnak hitt pénznemek is hullámzcni kezder..' és ezzel az / eddigi bizonytalanságot még a pénzügyi válság is tetézni fogja?! Nemcsak a pénzügyi szakemberek állottak tanácstalanul a legújabb eseményekkel szömben,de a nagyközönség körében is több trszagban idegesség,kapott lábra.Fr n* eiaarszagban van a legtöbb arany ós a francia gazdasági élet érezte meg logkevésbbé a válságot,de magát a francia közönséget is annyira megzavarták az események, hogy az emberek lázasan kezdtek aranyrudakat vásárolni ,a Francia Banktól. Sokan távoli vidékekről utaztak Parisba,hogy a banknál hozzájussanak az aranyba Pedig semmi okuk nem volt,hagy' az aranyfedetetü francia b-nkoktól megváljanak, sőt inkább,azt lehetett volna várni,hogy az aranynak magának az értékelésében rosszabbodás törtánik,miután annyi állam egyszerre letért az aranyfalutárói ós igy az arany .Jegybankok szempontjából bizenyes mértékig feleslegessé vált.^z pedig mar igazán a végső karszt jelentené,ha az eddig egyetlen órtóáálló delcg, az arany m..ga. is mogingrna s nem volna mihez mérni a pénzegységek et ós a többi értékeket. Belátták ezt a világ bankárai ós .közgazdászat és egymásután állattak elő a tervekkel,hogy nemzetközi aranyvalutát kell teremteni s aázol kisegíteni 3 közgazdaságot a. mostani hínárból. *z olgindolást gyfrs cselekvés követte és g Nemzetközi Fizetések Bankja .amely Svájcban székel,mar ki is délgozta a nemzetközi pénz tervét,-'.mely egyelőre az európai országok pénzét hrzná egységes al pr Minden országnak a jegyb. nkja a maga aranyfedezetének az értékéig kaphatna ebből az egységes európai pénzből,amelynek az értékállósága igy hatalmas aranyalappal volna biztosítva.Nem inganc meg akkor sem,ha valamelyik országba; kisebb pénzügyi bizonytalanság tárnadrifa,mórt hiszen a többi ország aranya is garantálna a. oenzek értékét. Ha igy meg volna az egységes ós ellenálló pénz,akkar ^zen a szilárd alapon meg lehetne kezdeni a világgazdaság újjáépítését ós végét lehetne vetni a bajoknak. ]üszárnitetták,hegy az egész világon élő körülbelül 2 milliárd ember közül mintegy 800 millió embernek nincs biztos egzisztenciája,800 millió imber szűkölködik ós éhezik ós nem juthat hozzá azokhoz az árukhoz,amelyek mindenfelé el vannak halmozva a raktárakban, mert a túlméretezett ipari termelés felesleges mennyiségben produkálta azokat. Aru van,élelmiszer is van,a feladat az,hogy rendet teremtsenek a gazdasági életben és ezáltal a meglévő ós könnyen termelhető javaknak az arányos elosztását biztosítsak. Ha az. egységes pénz meg volna,a pénzpiacok bizalma is megnövekednek és,megindulhatna,uj ból § nemzetközi árucseréiorgalom.Ma az a hel zet,hogv mindenfelé korlátozzák ós különböző feltételekhez kötik a külföldi fizetőeszközöknek a forgalmát,mert minden ország védeni akarja a saját pénznemét.Ez történt Legutóbb Ausztriában,ahol elrendelték a devizaforgalom korlátozását,mert kevés a külföldi fizetőeszköz ós az áruk az osztrák Shillinghez képest emelkedik.Olyan nagy volt a hullámzás a magánforgalmi árakban,hogy a magyar Nemzeti Bank aznap nem is állapított meg árfolyamot az osztrák shilling szamára. Már most,ha pl.az osztrák gyáros külföldről nyersanyagot akar behozni,hogy gyártmányait tovább készíthesse,szüksége van külföldi fizetőeszközökre,mert annak az országnak a pénzében^kell vásárolnia,ahol a nyersanyagot feszi. Ha nem jut hozzá elég külföldi fizetőeszközhöz,akkor nem tudja a gyártást addigi móretekben fontartani.Ebből a példából látható,hogy a pénzpiaci bajok milyen károsan hatnak vissza a gazdasági életre,a termelés fentartására ós a nemzetközi forgalomra. Nyilvánvaló, hogy a pénzpiac»t minél előbb rendbe kell hozni,ha a gazd sági életben is rendet akarunk * . ' ^Kolyt köv,/ 7 *% t A
