Hetikiadás, 1931. január-december

1931-07-14 / 28 [1517]

Heti kiadás. (* sz. 1951. júl. 14- Q, oldal. . _EZMA_KHAN^._ A eredeti tárcája. Izmail pasa, az Abbassida kalifák utolsó sarja,már apró gyerek korában elkerült Kurdisztán véráztatta földjére. Ugy nőtt ott fel,mint a nemes rózsa a virágos kertben és deli ifjú korában egészen kurdnak érezte magát. A hatalmas padisah, a fél világ ura,nagy méltóságba helyezte, ő lett a kurd tartomány válija.Amolyan kiskirály volt ő a vadregényes Kurdisztánban és még leghevesebb ellenségei,a perzsa határon élő kurd torzsok is elismerték nemes emberi és férfiúi tulajdonságait.Maguk közül valónak érezték,annál is inkább , mert ^egyetlen feleségét - pedig a szent Korán négyet engedett meg neki közüiük választotta, Bzmát,Ali beynek,Gumri vár urának gyönyörű leányát. Ezma hanum,aki a násszal az Abbassida kalifák családjába került,a menyegző után a khani cimet kapta,amit csak ennek a családnak nőtagjai viselhettek . Olyan volt ő,mint a nyiló virágbimbó,haja fekete,mint a vészthczó éjszaka,szemének tüze ragyogóbb,mint a kalifa kincstárának legszebb gyémántjáé, termete olyan,mint a Dz3ennet édesszavú húrijáé.A kurdok nyers,de egyenes szivükkel valósággal imádták és ha Allah - aki egyedülvaló ezen a világon - megengedné, második Allahként tisztelték volna. Történt egyszer,hogy két örmény kereskedő vetődptt el a messzi kurd tartományba.A két örmény ott csapta be a tapasztalatlan kurdokat,ahol csak lehetett.De^egyszer emberükre akadtak egy bervári kurdban.Ez nem hagyta magát falhoz állitani,hanem nyiltan megmondta nekik,hogy közönséges csirkefogók.Ebből hamarosan veszekedés lett,aztán verekedés,melynek során a két örmény*elszállt a Dzsehennába.TlelJke A bagdadi mutesszarif,a helytartó, a két megölt kereskedőért a kurd népen követelte a vérdijat,de est Izmail pasa megtagadta.A mutesszarif erre áe.panaszolta a pasát a portánál és az eseményeket elferditve adta elő, úgy,hogy a porta Izmailt.őt magát meg sem hallgatva,egyszerűen elcsapta és helyébe Barjaktar Mohamined pasát nevezte ki Kurdisztán válijává. A kurd nép,törzsekre való tekintet nélkül, megdöbbent erre a hirre.Eddig is gyűlölték a törököt,de ezek után hallani sem akartak róluk.A törzsek fejei összegyűltek,meghányták-vetették a dolgokat,aztán együtt,valamennyien felkeresték Izmail pasát Emidie várában. - Emberséges pasa, - mondotta a törzsfők legöregebbje, - nem tágitunk mellölefi! Ha a padisah harcit akar,legyen hát harc! Mi Mohammed pasát,aki a bagdadi mutesszarif tanitványa és vérszopó kegyetlenségben méltó követője, el nem ismerjük! Ha hadsereggel jön is ellenünk,ellentállunk neki! Légy a vezérünk s mi követünk téged a Dzsehenna tüzén keresztül is!... Izmail pasát módfelett meghatotta a ragaszkodásnak ez a spontán megnyilatkozása. Mégsem akart az utolsó fegyverhez nyúlni.Gondolkodási időt kért. Elvonult a seráj legbelső.termébe,oda,ahol a szép Ezma khan,odaliszkjai társaságában búslakodott urának balszerencséjén. Ezma khan látta a pasa homlokán sötétlő berút.Kedveskedő aggodalommal kérdezte: - Mi bántja az én dicső uramat? - Súlyos gondok! - felelte Izmail pasa é.s sietve hozzátette: - De te ne törődj velük,majd elmúlnak azok,ha megvilágitja lelkemet szemednek ragyogása ! . . . - Kell,hogy törődjem velük,hiszen mindig azt mondtad,hogy a lelkednek fele vagyok...Mikorra várod Mohammed pasát,aki a hatalmas szultán levelét hozza? - Bármelyik nap megjöhet, ma épúgy,mint holnap. -De mi lesz velünk, ha... - Hos?...Ha?... - Ha a szultán levele... - nem tudta folytatni,mert hirtelen megrázta a borzalom. Izmail pasa arca egy árnyalattal halványabb lett.Megértette azonnal,hogy neje mire gondol.Halk szóval fejezte be a megkezdett mondatot: - ...ha a selyemzsinórt hozza?...Arra gondolsz?... Ezma khan némán bólintott a fejével és újra megremegett.^ - Mit tehetek? Lelkem megnyugvással fogadja a padisah Íteletet es rajtam beteljesedik a Kizmet! . . . , Tr - Arra nem gondoltál,hogy lángba boritod vele egész Kurdisztánt? Azt hiszed,hogy halálodba bele fognak nyugodni a törzsek?...Pigyelj^csak, éjszaka mint" csörrennek meg az eldugott fegyverek!...Az éj csendjeben ide