Hetikiadás, 1931. január-december

1931-06-30 / 26 [1517]

ítél--a nemzet. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR , 2ü*sz. 1931.jumua 30. -- K.szekció A kormány a nemzet ítéletét kérte, mondja meg,, helyesli-e azt a külső és belső politikát,amelyet eddig követett-és a nemzet itéít. Az országgyűlés mandátumának lejárta előtt fél esztendővel bocsátotta politikáját a nemzet Ítélete alá a kormányzatomért az frrszag fontos elhatározások ele kerülhet és a felveenéő külföldi kölcsön szemponti ból sem^volt mindegv,hogy utolsó hónapjaitjvagy napjait élő parlamentre támaszkodó kormány tárgyal-e,vagy olyan kormány,amely most kap uj bizalmat és támogatást a nemzettol. 3pen az országnak és az egész magyarságnak az erdeke volt az,hogy ezeken a tárgyalásokon.mmt erős tárgyaló fel minél jobb feltételeket tudjon elérni a kormány,hogy olcsó kölcsönnel végeztethessen beruházó munkálatokat es juttathasson kenyérhez kényszerű tétlenségben élő munkás embereket. Az--*k előtt,akik ismerték az ország közhangulatát, pillanatig som volt kétséges.hogy Bothlen István gróf kormánya ezúttal is nehézség nélkül megkapja a többséget. A józan gondolkozású magyar

/

nép méltányolja azt az évtizedes munkát.amelyet a nemzet erdekében a keresztény nemzeti alapon álló kormányzat kifejtett. Tudja jól,hogy az ellenzéki gáncsoskodások

#

csaR bizonyos részletekre vonatkozhatnak, de nem vitaiható maga a nagy eredmény. Bethlen István gróf volt az.aki az országot kiemelte elszigeteltségéből,aki barátakat,hatalmas támogatókat szerzett Külföldön.^ külföld közvéleményében pedig egyre jobban érik a bákerevizió szükségességének / gondolata és közelgünk a nagy, szent célt a régi boldog Nagymagyarorszag elérése felé. t Hogy gazdasági válságban élünk ós ez súlyosan nehezedik egyeseknek és az országnak a vállára* ez a szomorú tény nem tévesztette meg a magyar közvéleményt,mely tudja,hogy a gazdasági válsag^az egész világra ki- t hat,azt a győztesek épen ugy érzik es nyögik,mint a legyőzöttek. Nem csoda tenaa ha mi magyarok megesőnkitottságunkban nem tudtuk kivnnm magunkat ez alól a világjelenség alól. A kormányzatra ebben a kérdésben ' is csak elfogultság háríthat felelősséget. A józan magyar közvélemény tehát tisztában volt azzal,hogy nem kísérletezhet ismeretlen nagyo t-igérőkkel, na nem ki kell tartania amellett, a kormányzati rendszer mellett,amely az adott körülmények között a legtöbb eredményt érheti el a nemzet érdekében. A nemzet itélt és ítélete az,hogy a keresztény ós nemzeti politika kezében hagyta továbbra is az ország gyeplőjét.A szavazás eredménye a titkos és a nyílt kerületekben egyaránt i°«"UÍ8 a kormány* zati politika nagy többségét,de igazolja azt is,hogy ahol a nemhivatalos jelöltnek,vagy ellenzéki jelöltnek komoly talaja volt, ott meg is választották.' Az 1927-es parlament tagjainak megválasztásakor JZ erő: viszonyok a következőképen alakultak: kapott az egységes párt,a Keresztény Kisgazda,földműves ós Polgári Párt 17o,a Keresztény Gazdasági ós Szociális Part 3c a t

szociáldemokrata párt 14,az egyesült balpárt 9,a fejvédő párt 4, a magyar agr'•„ párt 3, a kispolgári /Szilagyi/part l,a 48-as függetlenségi /Kun/part 1, pártonkívüli kormánytámogató 5,pártonkívüli ellenzéki 4,pár,onfelüli /Apponyi/ 1, mandátumot. / Az elmúlt ciklus alatt természetesen történtek lényep. telén el tolódások, egy-két képviselő elhagyta az egységespártet ós pártonkívüli lett,viszont a fajvidő,párt beolvadt az egyságespártba és a mostani választáson^már külön na. is vett részt. Ifivel közel husz kerületben pótválasztás lesz, a végső eredmény még pentosan nem állapitható meg, az azonban már ma is bizonyos,hogy a pártok számarányában eltolódásaiig mutatkozik,legfeljebb abban,hogy az egységeseárt mandátumainak száma néhánnyal alatta marad az 1927-es számnak,a pártonkivüliek száma emelkedik,viszont a radikális baloldali ellenzék ós a szociáldemokrácia gyengül. Általában megállapítható,hogy radikális baloldal, ugy az oktüóbistak.mint a szociáldemokraták kísérletez .se az országban a választóközönseg részéről igen határozott visszautasítással találkozott, kz ellenzéki és a pártonkívüli képviselők között jelentés számmal vannak olyanok,akik az elmúlt időben a keresztény és nemzeti gondolatnak voltak erőteljes harcosai,vó-eradni ínyben tehát ők is a keresztény és nemzeti politikát erősitik,aminthogy a titkos kerületek szavazásai is azt bizonyították,hogy a magyarság lelkében e politika követésének szükségessége lankadatlanul él'. A magyar nemzet nagyjelentőségű állásfoglalása uj orőt ad a kormányzatnak a nemzetért az elkövetkezendő időkben vívandó harcaihoz. Igy joggal remélhetjük, hogy az erőben megújhodott magyar kormányzat eredményesen munkálkodhatik a több magyar kenyér és a szebb és boldogabb magyar jövendő elé-