Hetikiadás, 1931. január-december
1931-05-19 / 20 [1517]
Hetikiacás.. ÖRSZÁQOS LEVÉLTÁR / — * —~ Wdal. 20.gz.1931.május 19. /Oroszország az uj kapitalizmus utjain,folyt./ Nom kell azt gondolni,hogy ezeknek a letartóztatásoknak tényleg aktiv ellenállás szolgál alapul, ellenkezőleg meg lehet állapítani ,h->gy a parasztoknak jelentékeny része egyenesen menekül a kollektív gazdálkodás felé.Menekül,mert az egzisztenciája a magángazdaságban lehetetlenné van téve. Mialatt a városokban a pénzfelesleget az állami üzletek magas araival húzzák ki a lakosság zsebéből,a falvakban az adóprés t szolgál erre a célra.Azonban még mindez nem volna elég ok arra,hogy feladják a magántulajdont.Most tehát a magángazdaságot üző parasztnak kötelezően megszabják,hogy mennyi.terményt és élelmiszert tartozik ősszel kónyszeráron az államnak beszolgáltatni.Es ez a feladat,ahogy ők nevezzik,ugy lesz megszabva,hogy a paraszt már előre tudja,hogy ő sohase lesz képes ezt tel jesitoni.Ezért özönlenek a parasztok a kollektív gazdálkodósba.Mindazáltal a paraszt megtartotta az ő magángazdasági mentalitását.Menekül a^ollektiv gazdálkodáshoz, azonban rda egyedül,vagy vagyon nélkül,csak ő maga,telkével ós földjével akar belépni ,-ami egyébkent sem az Ővé,-egyszóval állami ösztöndíjas akar lenni. Valóságban azonban ezekben a falvak ellen intézett latszatharcokban is jelentékeny gyengülés tapasz tolható. Ez a radikalizmus nem egy előnyomuló gazdasági poílitikának az előcsatárszása,hanem egy utóvédhorc,amelynek a visszavonulást kell loplepnie.Nem szabad figyelmen kívül hagyni,hogj a kollektivizálás már annyira előrehaladot^hogy^ma egy visszafejlődés,vagy a kollektivizálás leépítése teljes káoszt teremtene. z állam egyébként is kényszerhelyzetben van,ha nem akarja magát diszkreditálni, nem hagyhatja a kollektivizálást kátyúban.A parasztok nagyrósze,mint emlitöttük.menckül a kollektív gazdaságokba,vagy ahogy ezt ott nevezik a "kolchosokbc nogy állami eltartott legyen.Azonban az^államnak sincs elég pénze ahhoz,hogy az öszozos kolchos-mozgalmakat finanszírozza,ép ezért csakúgy,mint az iparnál,kénytelen a kapitalizmus formájához visszatérni. Eddig a kormányzat az ő akcióinál a falvakban % legszegényebb parasztokra támaszkodott; a zsellérre ós a falusi proletariátusra. Jzekből külön szervezeteket alakított és ezek lettek a kolchosok vezetői.Általában ezek a szovjet uralom támaszai a falvakban a forradalom megkezdése óta. Már t az előző években a középgazdáknak egy bizonyos engedményt kellőtt tenai.Kimondották.hogy magánbirtokosok csak az ő telkeikkel,földjeikkel,mozőgazdasági felszereléseikkel ós lovaikkal léphetnek be a kolchosba,a tehén ós a baromfi megmaridx a kolchos tagjának tulajdonában.Amint mondták ez az eggedmány azért volt szüks ' gos.hogy a tilos vogásokat # s ezáltal^a tehénállomány teljes magsemmisülésót megakadályozzák.Ez csak egy gazdasági engedmény volt s nem általános politikai irányváltoztatás.A kollektív gazdaságok bevételei az összes tagok közt egyenlően osztattak fel, aki a bevitt vagyon,vagy munkateljesítmény arányában való felosztást követelt,azt "kulaknak" és ollenforradalmárnak nyilvánították.Azonban a kelchosoknak tagjai nemcsak azok voltak,akik tényleg dolgcztak,hanem a kolchos tagjainak összes családtagjai is.Az eredményt a létszám arányában egyenlően osztották szét,vágy,amint ők mondották, "evők" szerint. Tehát a dolgozóknak kellett gondoskodni az összes gyerekekről es a falu összes munkaképtelenjeiről.Ebből a rendszerből,természetesen - a kormányzat támasza - a falusi nroletáriátus húzta a legnagyobb hasznot, f t Most tavasszal etekintetben is politikai változás állott be.Aki ma egyenlő elbánást követel,azt minfi az államnak es a pártnak ellenségét bélyegzik meg.Ez ma eretnekség.Kert a kolchosoknak és épen ugy,mint az állami iparnak.rentábilisnak kell .i mie.Az eredmény,tohat nem az "eicők" szerint egyenlő,hanem a teljesített munkaórák,aranyában lesz felosztva.A legtöbb kolchosban még az akkordbéreket is bevezettek es most nem az összességnek,hanem az egyeseknek keibl.hogy gondoskodjanak csaladjukról.El lehet képzel ni,milyen nagy forradalmat idéz elő az a rendelet a kslchoso-.íban.A falvakr..-.k egy ui szociális átalakulása van folyamatban.Eleinte a nagyobb gazdákat es a kisebb gazdákat sajátították ki a kollektivizálás által a falusi proletariátus javára,tehát ez a falusi proletariátus lett a haszonélvezője azoknak a gazdasagoknak,amolyokből a kolchosok vagyona alakult. Most a szov joturálomnak ezt az ajándékát a falusi proletariafeistól ismét elveszik.A kollektív gazdálkodás középpontjába ismét a középgazda áll,a kinek van valamije és a falusi proletariátus israet kénytelen lesz visszatérni a régi nehéz viszonyok közé,kénytelen lesz isméttesti munkával megszerezni nagyszámú családjának táplálékát.Ezekután nom csoda,ha a falusi ( proletariátus ezeket a szigorúan keresztül vitt változásokat,teljes rezsim;altozasnak tokinti.Nem csoda,hogy ma a középparasztok jobban tódulnak a kolchosok iele,mint a zsellérek es földművesek,mert ezektől a kolchos,anélkül.hogy adna valami,elveszi azütolsot ? a gazdasági mozgási szabadságot az ő saját kis földdarabján, aoly a kollektivizálásig valahogy mégis csak élelmezte.A középgozda azonban a kolchosban is tud egzisztálni ,mert neki a munkabérén kivül még meg van az ő kis i on*ngazdasaga»ami a falusi proletariátusnak h.iánvzik. fehát a falvakban egy mély ataiatculas van folyamatban.A KOIIOUtivgazdálkodás,amelyet a szocializálás egy eszközének gondoltak,-hogy a falvakban a vagyoni különbséget eltüntessék,- kezd egy kapitalisztikus gazdasági szervezetté lenni,mely miuta.n állami igazgatós alatt van,talán Miami kapitalizmus lesz, vzönben szocialíatikus jelleget teljesen feladja ós épen ugy,mint az iparnál, nagyon valószínű.,hogy a visszavonulás ennél a pont ál sem fog megállani. * u a
