Hetikiadás, 1931. január-december

1931-05-19 / 20 [1517]

* 20.sz.1931.május 19. 3.oldal, /ji IL jelent a viiagtozsaeK íanynasagar xoiyt./ • . . • • . A helyzet javulását Franciaországtól váriák,még pedig elsősorban attól, hogy nagyobbszabásu tőkéket helyezzenek ki a

/

franciak"Európa többi országaiban. Midig az aranyat ezért halmozták a franciák, hogy maguknál tartsák azt és ilyen uton politikai akaratukat rákényszerithessók Európa többi országaira is. De most mar lát iák, hogy ha a hurt túlfeszítik, maguk ellen idé- • zik fel a sorsot. Ez a belátás is egyik oka annak, hogy Franciaország hosszúié járatu mezőgazdasági

>

kölcsönt akar kihelyezni a keleteurópai agrarállamckbcn. Ezenkívül Franciaország külföldi papírok jegyzését is mind nagyobb mértékben engedi meg a francia tőzsdén,,hogy igy a francia tőkések más államok vállalatainak a részvényeit vásárolhassák es,ezáltal közvetve hozzájárulhassanak azok árfolyamának a fenntartásához. Általában mind parancsélobban nyomul előtérbe az afeladat, hogy a középeurópai és a keleteurópai államokat megmentsók a gazdasági katasztrófától. A napokban járt Budapesten Heinl osztrák kereskedelmi miniszter, aki szintén ugy nyilatkozott, hogy a közópeurópai problémát többé nem lehet levenni a napirendről. Hogy milyen fontos ez á kérdés, mutatja az a veszély, amelyet legutóbb a Kreditanstalt válsága idézett fel Ausztriában. Ez a búnk egyike a,legjobb nemzetközi összeköttetésekkel rendelkező pénzintézeteknek, a Rotschild haz all mögötte, mégis olyan bajba jutott, hogy csak az osztrák állam segítségével lőhetett megmenteni, k franciák lázasan dolgoznak azokon a terveken, amelyekkel Európa gazdasági egyensúlyát biztosíthatják, mert attól félnek, hogy a legyó zött államok fognak gazdasági szövetségre lépni egymással, amint azt a német-osz rak vámunió teavének kip; ttanása is mutatja. Francia, razág attól tart, hogy elveszti vezető politikai szerepét Európában, ha a volt ellenséges államok tőle függetlenül találják meg a kibontakozás útját és ezért sokkal messzebbmenő áldozatokra hajlandó, mint eddig. Mindenesetre a helyzet rögtön javulna, ha Franciaország tényleg megkezdené a nagyobb külföldi kölcsönök ' '* _ A. *- - a, kibocsátását. Németországban mint említettük, a tőzsdék aránylag legjobban állanak, a nemet pénzügyi helyzet azonban szintéi] nem rózsás ós Kémetország azzal a,tervvel foglalk zik, hogy kérni fogja háborús kötelezettségeinek . enyhiA budapesti értéktőzsde szintén gyenge irányzatot mutat,bar rj nagyobb áresések, mos tanában nem is voltak. A mezőgazdaság vaaárlókópessóge a mult evbon;b0 szazalékkai csökkent és ez kihatott a gazdásági ólat minden agára. igy természetesen a tőzsdére is. Különben >s tőkeszegény ország vagyunk és a gazdasági válság idején pénzintézeteinkben a tőkeképződés csak igen lassan halad el ere. Nincs tehát pénz, amely a tőzsde táplálna. Amerikában legutóbb eey és fél százalókra szállították le a hivatalos bankkama

y

lábat es igy remélhető,hogy a fölösleges tőkék a jobb jövedelmezesb- ertekpapír -pia o / fele fognak törekedni ás nem hagyják a pénzt a bankokban ilyen csekély #

kamatozás mellett.Ha annak következtében ^erikában megjavulnak a uozsdék,réméibetoleg a hatás .tterjed Európára is. Igy azután, ha elkésve .s,kikerülhetünk lassanként a gazdasági válságból.Azokat • tőkéket.amelyek ehhez szükségesek, meg,lehet találni a világpiacon,hiszen,amint említettük, ^

s Franciaország aranykészlet a túlontúl nagy ós annak egy részét ab-^yen nélkülözheti. Eddig azonban hiány a,ott a szükséges belátás Amerika és Franciaország részéről, kost a hosszantartó válság mégis csak órvé..yre- juttatja azt a gondolatot, hogyha javulásnak

#

a tőkében gazdag országokból kell kiindulnia, e nem szabad onzon csak a saját erdeküket názniök, *mert ők maguk is ráfizetnek arra, hogy az aranyat felhalmozzák. Ennek az uj gondolkezásmódnak a jelei,, mint említettük ,mar mutatkoznak Amerikában és Franciaországban is.