Hetikiadás, 1931. január-december
1931-04-28 / 17 [1517]
Székelyek panasza a Mépszöveteéghez. 1931.áprilj| 28. h Népszövetség május 18-ikán kezdődő ülésszaka igen mozgalmasnak ígérkezik. A német-osztrák vámuni* és a leszerelés kérdései állanak ugyan előtérben, de a magyarság egyetemét érdekli egy másik.kérdés is es az elszakított magyarok sorsáról tesz bizonyságot a világ színe előtt az a panasz, mellyel a szíkelyek voltak kénytelenek a Népszövetséghez fordulni. L panaszra az adott .©kot, hogy a románok kisajátítót tik a töröktől való felszabadulás után alapított határőrezredek vagyonából keletkezett székely birtokokat. Ezt a kisajátításnak nevezett elkobzást persze nem ugy hajtották végre, hogy alkalm.'zták volna a volt román határőrezredek utódaira is, hanem ezek birtokait mentesítették a kisajátítás alól. A na szadi és karánsebesi román v: gyonközösséget nem bántotta a román agrárreform, hanem rendelkezéseivel csakis .. háromszéki ós csíki székelysóget sújtotta. A trianoni szerződés egyik pontja szerint az utódallamok nem tehetnek különbséget a saját- fajukból származó és idegen anyanyelvű állampolgáraik jogai között. Ezt a Kisebbségvédelmi szerződés is előírja ás ezt a szerződést sértik meg a legnyíltabb móaon a románok.. Nom # vüszik tekintetbe azt,hagy régi királyi elh:tarozás adta " székely lakosságtóljes ás kizárólagos tulajdonába gazdasági ós kulturális céljaikra a hazájuk, védelmében vérükkel megszolgált birtokokat, nem tekintik r : zt,hogy ige.zságtalan és jogtalan cselekedetükkel koldusbotra juttatják a jobb sorsa érdemes székelysóget, r hiszen t.Ián épen ez a coliul - h nem követve.' az rptánsokrrál •.-íkrlmazijkt eljárásukat, ilyen eszközökkel igyekeznek megoldani a kisebbségi kérdés tí Nem az első eset ez a szomszéd államok részéről,hogy a magyar kisebbséget minél több jogától kísérelik megfoszt-ni.A kisantant' egysége,ha másban nem is nagyon,de" ezen a téren élénken mutatkozik.Birtokokat-koboztak el,iskolákat zártak be,a magyar nyelvnek a. hatóságok előtti hasznalatát akadályozták meg és s«ík egyéb jogtalanságot követtek el a kisantant államok sorozatosan a magyarság ellen. A székelyeknek most előterjesztett panasza csak egy láncszem ezeknek a vérlázító cselekmények sorában.Egy,ujabb,bizonyíték a világ sersát intéző nagyhatalmak előtt arról a bánásmódról,melyben az elsaakitott iifcgy. rság az újonnan alkotott országokban részesül. Egy,ujabb tanulság arra, hogy mennyire meggondolatlan és könnyelmű volt annak ? békediktatumnak mogsl- , kotmn,mely oly-nhatalmat adott egyes népek közébe,kik azzal visszaélnek. A Népszövetség eddig nem bizonyította be,hegy kellő erelyt tudna tanúsítani » kisebbségek jtg-ibr gázoló erőszakoskodások ellen.Evek hosz-szu során sokszor fordultak már*hozzá,mint a védelmükről szóló szerződés oréhoz.a.z egyes nemzeti kisebbségek,de .,panaszuk vagy egyáltalán nem talált meghallgatása: ,vagy hcsszas elodázás után semmitmondó határozatok hozatalára vozet?$tt erélyes ós gyökeres orvoslás helyett. A^Nomzetek Szövetségének, hrcsak nem akarja teljesen strsukra bizni svédeimére bizott kisebbségekéi, végre már rendet kell teremtenie • ezekben rz'%yekben. Talán ennek kezdődő felismerése vezette rá a Tanácsot, hogy a székelyek panaszát a májusi ülésszakra napirendre tűzte. Népszövetségi körökbon nagy ez érdeklődés az ügy iránt,mert a madridi hot jozatok^a ujennan alkotott eljárás alapján tárgyalják. Hogyan válik be az uj eljár is, nem tudhatjuk előre", de számunkra nem is'az fontos,hogy kifogástalan határozatokat hazának, melyeket a gyakorlatban nem tudnak, .vagy nom akarnak végrehajtani , hanem hegy végre érdemleges orvoslás tört ín jók.. Az egész magyarság pedig, az erőszakolt határokon innen és tul, ,-.zt akarja ós azt remáli, hogy a nagyhatalmak akik tulajdonképen vezetik 8 Népszövetséget, mielőbb arra a belátásra fognak ju tni ,• hogy ,ez az érdemleges tfjgvoslás csak az egymástól elsza kitett mggyc.rok egyesítése által törtenhéxiK meg.
