Hetikiadás, 1930. január-december
1930-03-25 / 12 [1516]
A közigazgatás egyszerűsí tés e és a gyorsírás. Irta: Dr. Traeger ,Ernő -miniszterelnökségi miniszteri tanácsos,a gyorsirási ügyek m.kir.kormánybiztosa . A közigazgatás egyszerűsítése igen régi keletű követelés. Közel harminc esztendős múltja van. Ez idő alatt sok terv vetődött felszinre s tűnt el nyomtalanul. De maga a gondolat nyugvópontra jutni nem tudott. A közigazgatás egyszerűsítéserői szóló 1901:XX.t.c. s az annak végrehajtására 1902-ben kiadott különböző rendeletek és ügyviteli szabályok t ,különösen pedig a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat megjelenése óta állandóan aktuális m-radt ez a kérdés. Sot ma aktuálisanb,mint valaha. f Egyre sűrűbben halljuk az ügyintézés gyorsításának szükséges Bégét* az ügymenet egyszerüsit és ó tr, a modern technikai eszközöknek minél nagyc körű kihasználását, a gazdaságosság elvének érvényesítését ós a hosszadalmas írásbeli eljárás kiküszöbölését. stb.,hogy csak egynéhányat ragadjak ki ás említsek meg a szinte jelszavakká vált, különféle Kívánságok ós törekvések gazdag garmadájából. Gróf Bethlen István miniszterelnök kezdeményezésére a közigazgatási reform konkrét alakot öltött ás gyakorlati kormányprogrammá vált. ilyen irányben, ;.z / első lépés a közhivatalok ós közintézmények ügyrendjének megállapításával már meg is törtónt. A további munkálatokra vo.natkozó előkészület ok mcst folynak, Tervbe van véve az anyagi és alaki jogszabályok revíziója,a hatásköri kérdés rendezése, a hivatalokkal ós hatóságokkal való érintkezésnek,valamint az ügykezelésnek^s ügy/intézesnek az élettel / való összhangba hozása,a• munkaerők teljesítményének intenzivebb kihasználása^tb. Mindezen kérdésekkel összefüggésben a kitűzött cél elérésére a tárgyalás anyagába^bolekorült most egy uj tényező,amelynek t voltaképen, azonban,már kétezer éves múltja van: a gyorsírás . Es óz,a tényező nagy szere pot••fog játszani az egész reformban,amennyiben,a gyorsírás nemcsak az ügyek intézésénél jelent\& takarókosság^szempontjából is megbecsülhetetlen előnyöket, hanem a tisztvás:clűk munkaerejének gazdaságosa bb kih sználását is biztosi ój a. tagadhatatlan tény,hogy a yorsÍrásnak a közhivatalokban yaló alkalmazása a munkát nemcsak gyorsabbá,,honom megbízhatóbbá és finnt osabbá is.toszi* Ezenkívül a rövidebb idő alatt végzott,n°gyobb munkateljesítmény folytán,az eljárás olcsóbbá is válik* Ez az a pont,ahol a takarókossag szempontjai a tisztyisclőlótszám leépítésének szükségessége f nélkül érvényesülhetnek. A;g^órsirás alkalmazása a restanciák kiküszöbölésére,sőt teljes,mogszüntűtósóro ad lehetőséget, áz-a biró, aki mellett a jegyző gyorsírással írhat,ugynnazon idő alatt két-három üggyel intézhet el többet,mint az a biró, akinek jegyzője a hosszadalmas írásbeli eljárást kénytelen lefolytatni. u gyorsírásnak a közhivatalokban való bevezetésének kérdésével nemrégibon a minisztertanács foglalkozott ós igen jelentős határozatot hozott.Kimondotta, ugyanis,hogy az átdolgozás alatt álló , jpmQaitési r törvénybe olyan intézkedést vesz f01,amely szerint,azontúl, az állami szolgálatba lopós alkalmával a pályázóknak igazolniuk kell a gyorsi r^sban és gQpiráKbfffi való jártass águkat. Ez áll a f ogalmazási tisztviselőkre open ugy.mint a kezel eai ós segódhi vata.1 i , tisztviselőkre. Ennek a határozatnak végrehaj tására való tekintettől pedig, a minisztertanács egyidejűleg kimondotta,hogy a gyorsírás tanítását az iskolákban kötelezővé teszi,mert hiszcn / természetes, hogy ha az állam megköveteli tisztviselőitől a,gyorsírás tudását, akkor gondoskodnia kell arról mSjhogy ez a^mindon pályán nélkülözhetetlen ós hasznos ismeretág az iskolákban elsajátítható is legyen.
