Hetikiadás, 1930. január-december
1930-03-25 / 12 [1516]
Egyenetlen íralakulás a tömény tőzsdén. -Buzahiány mutatkozik az országban. Nagy árzuhanás után március hónap második felében megváltozott az irányzat a budapesti terménytőzsdén ás na nem is volt minderinap szilárdság,de az árak legafabb tartósak maradtak. A 77.kg.-os tiszavidéki búzának az ara 23.70 pengőig ment fel,a hónap harmadik hetének a végén. A dunántúli buza ugyanakkor 20.50 pengőn került forg : :lomba a Budapestig tartó fuvardijat beleszámitva. A rozs ara 11.55-11.75 pengő főzött váltakozott ? a tengerit 12.20-12.60 pengő között jegyezték. A .javulás valóban az utolsó órában jött,mikor a helyzet kezdett mar kétségbeejtővé válni, érdekes megemlíteni,hogy az őszi ; forszirozott kivitel követkézlében már oly kevés a búzakészlet az országban,hogy attól kell tartani.hogy az uj aratásig esetleg behozatalra lesz szükség. Különösen a fiszántuf^mutatkozik hiány a búzában, .a malmok is érzik ezt a helyzetet; ,legutóbb a szegedi Back-malom szüntette be üzemét,mert nem tudott őrlési célokra megfelelő mennyiségű búzához jutni. Igaz,hogy ezzel szemben a budapesti közraktárakban meglehetősen sok áru van felraktározva, ez azonban főleg spekulációs okokra vezethető vissza és a határidős terménytőzsde üzleti fogasaival van összefüggésben. Országos átlagban nem is változtat a helyzeten. Tudjuk,hogy Ausztriának ós Csehországnak nincsenek megfelelő készletei az uj aratasi kampányig, ez a momentum is amellett szól,hogy a terménypiacon a javulás természetes következmény volt ós állandósulnia kell.A logikus okoskodás, az ónban,nem mindig bizonyul csalhatatlannak a terménytőzsdék ,veszelyes áralakulásával szemben. Sajnos, a külföldi tőzsdék áralakulásától is függ,a helyzet. Azonban feltehető,hogy a külföldi tőzsdéken is általános javulás indul meg és akkor ennek a jóliatását ini is megérezzük,majd. Az,utóbbi időben a magyar buza mindig a világparitás alatt állott,néha két-három •pengővel is. _JZ indokolatlan és remélhető,hogy ez az árkülönbözet is többé-fcevesbbó eltűnik,ha megindula nagyobb kereslet a buza iránt a belföldi piacon és az erűibitett szomszédallamok részéről. A magyar gazda azért is erősen érzi a buzakrizist, mert nálunk a termelés drága,reszoen^mezőgazdaságban használatos iparcikkek drágasága következtében,részben p-dig azért.mért a termelési módok nálunk még mindig primitivek. Az alacsony,búzaár legerősebben sújtotta a kisgazdát, mert mint kiszámították,a kisgazdaságok jóval nagyobb arányban foglalkoznak gabonatermeléssel>mint a nagybirtokos ok.}Igy,például a cukorrépatermelást a kisbirtok alig ismeri,ha tehát valamelyik évben kedvezőtlerr-alakul , a buza ára, a kisgaz iak ezt más, termények szerencsésebb eladásával nem tudják ki-, egyenliteni. Igaz,hogy már folyamatban van az az átalakulás,hogy a kisgazdák is lehetőleg minél több hüvelyest,ipari ,növényt,gyógynövényt,dohányt, stb.-t termesszenek és a gabonatermelést redukálják. De ez az irányzat sem mehet tul bizonyos mértéken; Wekerle Sándor pónzügyminis r ter ép a legutobe jelentette ki a költségvetéssel kapcsolatosan,hogy a <- ,onatermelóst a rni éghajlati viszonyaink mellett nem lehet annyira visszafejleszteni, hogy ne ez maradna gazdaságunk legfontosabb ága.^ gabonafélék lermelésének a csökkentése mellett,de a gabonatermesztésnek ? mint fo iránynak a fentartásával kell a kisgazdáknak áttérni g>óldaul,az intenzivebb ^állattenyésztésre,amelynek / részben Jehfe is a konjunktúraja,mint a gabonának,részben pedig szerencsésen egésziti ki a föld kihasználása szempontjából a gabonatermelést. A válság,, megoldásának a legfontosabb programmpontja, tette hozzá a miniszter, a belső fogyasztókópesség emelése. Ebben az irányban a kormányban mindent el akar követni. A buzakölcsönök átszámitási kulcsa. A buzazáloglevelekben folyósított és buzaértékre szóló kölcsönök törlesztő,részleteinek fizetésénél ós a,buzazáloglévelek kamatszelvényeinek beváltásánál április havára átszámitási kulcs gyanánt egy métermázsa buza fejében 23.17 pengőt k'ell alkalmazni. • ' - - - . <^i^
