Hetikiadás, 1930. január-december
1930-03-11 / 10 [1516]
IV.ÉVF. Irta; Dr,. Bud janos maccv.kir, kereskedelemügyi miniszter. A kereskedelemről lehetnek eltérő vélemények, ^kétségtelen, hogy a kereskedelem az ország gazdasági életének vérkeringése, mmel. egészségesebb a vérkeringés,annál egészségesebb a szervezet. Kereskedelmünk más viszonyokhoz szokott,kevesebb nehézséggel kellett megküzdenie az el ott,, hiszem azonban,hogy a kereskedelem ma is be fogja tölteni a maga szerepót. Amikor megalakítottuk azokat a szervezeteket.amelyeknek az volt a hivatásuk,hogy külkereskedelmünket megszervezzék,bizonyos szkepna >issel találkoztunk, örömmel állapithatom meg,hogy az érdekeltségekkel összefogva, több irányban megtudtuk oldani a kérdéseket és azokban az, intézkedésekben,amelyek közös erővel történtek, a kereskedelem is megállotta a maga helyét/ Organizálnunk kell önmagunkat. Egyesek igen nehezen tudják átlátni ennek,jelentőségét,,itt azonban az összesség kérdéséről van szó, nem egyesek vállalkozásáról és kilengéséről ,amellyel esetleg az öszszesseg érdekét ásaák alá. Meggy őződesem,hogy a kereskedelem,amelynek nemcsak önérzetesnek kell lennie ,de et. ikai al apon is kell pállani a.mindig ezt az utat fogja követni. A világversenyben nemcsak az árunak', kell,hogy meglegyen a rpár^4ia_»de kell,hogy meglegyen, a régi,becsületes_kereskedelemnek is es hiszem, hogy a kereskedelem maga zárja ki soraib^k azokat ,akik ezt a márkát nem tudják tisztességgel és becsülettel megőrizni. A kormányzat feladata az,hígy elhárítsa a nehézségeket a kereskedelem elől. Amikor működésemet a" kereskedelemügyek élén. megkezdtem, azt -londottatiJiogy az _ország,első kereskedője akaro k lenni .Büszke akarok lenni erre a kereskedeloire es minden törekvésem,bebizonyítani azt,hogy nekem van igazam. Nem f ogck/szóiampk •. hivatkozni,h?gy sokan vannak a kereskedők. Tud<*m.,hogy ez is nehézségeket okoz,d-í azt niszem,akkor fog^m f el ,helyeHen hivatásomat,ha minden téren több munk^ al kal. n.at nyújtok*, és remélem,hogy erőteljesebb építkezési akciót,beruházást,tudok megvalósítani és akkor többet tudok tenni a kereskedelemnek is. Vannak a kereskedelemnek iogos kívánságai és panaszai,de kinek nincs ma panasza^ Igazi struccpolitika volna,na nem törődnénk e panaszokkal. Egész,működésemben a különböző gazdasági érdekeltségekkel való összmunkálkodásra akarok támaszkodni. Érintkezésbe léptem az összes tényezőkkel,hegy adják elő óhajaikat,mert megakartam és megakarom ismerni a kívánságokat az egész vonalon,hogy azután ezeknek szerves megr-ldásán törekedjem. Szerves együttműködésre hívtam fel a vidéki kereskedelmi és iparkamarákat,s ze~ retném,na ezek is,,átérezve a maguk hivatását.a régi tényezők lennének s lm.teljes ,helyzetképet tárnának az intéző körök ele,hogy ezek,ne csak a központból hallják a gazdasági élet kívánságait .hanem ismerjék meg a vidék óhajait* is,mert csak igy lehet a megoldás helyes útját megtalálnunk . . A memorandumok előttem fekszenek, s a józan felfogást^látom ezekben megnyilvánulni , akli.: r, ami kor az érdekeltségek nem azt,kérik, hogy máról holnapra változtassunk meg mindent,hanem hogy lassan és fokozatosan haladjunk előre. pi Z olyan _ '
