Hetikiadás, 1930. január-december

1930-03-11 / 10 [1516]

á szovjet elbizakodott urai a mait év nyarán kitűztek egjfr napot,amelyen lángra akarták lobbantani a dolgozó és nélkülöző emberiség lelkében összegyiilemlett indulatot• Annyira biztosnak érezték magukat,nog$ előre megmondták a pontos időt is. Do azután keservesen csalódtak, mort az • egyes országok vezetői ugy felkészültek a bolsevikiek fogadására, hogy csúfos kudarc lett a hetvenkedés végo. Mároius oloj én ismét kiválasztottak egy •napot, azonban ez is eredménytelenül végződött az ő szempontjukból,mert a rendőrségek mindenött elfojtották n mozgolódást. A vilá

e f orradalm>aitásának állandó veszedelme azután tettre serkentette azokat az országokat,amelyek évezredes törvények és szokások alapján rendezték bo életüket. Hatalmas mozgalom indult meg a kommunizmusnak . nevezett rabló és gyilkoló uralom ellen. Igaz ugyan, hogy a világháború után—termés zetellenesen felszabdalt európai államokat szinte lehetetlen .egy cél felé elindítani,mort annyira különbö zŐ, sőt egymás léto ellen irányuló a politikájuk,mégis romélhető, hogy megtalálják azt a közös alapot,amelynek segítségével útját állhatnak a kommunizmusnak. S-jnos, mi már saját magunkon tapasztaltuk ennek a rendszertelen rendszernek minden átkát,de rajtunk kivül csak a bajorok mondhatják ol ugyanezt ás a többi ország lnkóinak csak halvány fogalmuk van a szovjetek uralnának lényegéről. Már pedig régi tapasztalat, hogy amit nem ísmurünk,azzal nem is igen törődünk. Ott vannak például a világháborúból fő győztesként kikerült franciák,akik egyre szaporodó kommunista képviselőik ^n^mjakáj}ára kezdőnek fölfigyelni, de cselekedni nem mernek,vagy nem akarnakr J

ellemző a francia goldolkodásra a köztársasági elnök mondása: a szovjet olyan,mfinta szemétdomb, várni kell, amig kiég magától. Most már tizenhár*a esztendeje várja a polgári társadalom ezt a kiégést,de az eredmény, nem akar mitatkozni. A tudósok kiszámitották, - a szovjet vezetői is elismerték helyességét - hogy Oroszországban a lakosság nak csak egy százaléka kommunista, egy százalék vallja magát nyiltan a szovjet hivénok és ez a törpe kisebbség mégis uralkodik, azt tesZi ,amit akar, mort a fegyver kezében van és olyan baromi kegyetlenséggel pusztítja el a nem kommunistákat, hogy az óriási többség állandó rettegésben él és nem mer felkelni a gyilkosok ellen. Ez az ogy százalék megelégedett, a többi pedig koplal és kinlődik. Ma mér a. legvadabb kommunisták is elismerik rendszerük teljes csődjét,nem tagadják, hogy nem tudják kielégíteni a nagy tömegoket, aminek oka az emberi termés ze t,mo ly nem tud megválni a magántulajdontól, a vallástól,a családtól és a szabadságtól, ujabban tohát minden mesterkedésük arra arányul, hogy gyengítsék él kiirtsák ezeket a fogalmakat. Elveszik a földet és termését,koplaltat ják a falusi népot,kivégzik a papokat, lerombolják a sok száz éves csodálatosan szép templomokat, erőszakkal elválasztják gyermeket a szülőtől és állami intézetben nevelik ''öntudatos világpolgárrá" az apró oroszokat és olyan szigorú törvényeket alkotnak, annyi titkos kémet és besúgót tartanak, hogy az orosz polgár mindon lépésében beleütközik, a hátamögott érzi a szovjot urainak a hatalmát. Kimeríthetetlen aranybányáik termését arra fordít ják, hogy busásan fizetik hívőiket ás azokat az agitátorokat, akik elárasztják az egész világot. Gurul a-rubol - mondják mindenfelé, de még sem tudják megakadályozni a csengő arannyal som tudják- elvakítani a világ szómét. A vallás és magántulajdon alapján álló országok lakóit épen ezzel rázták fel nemtörődömségükből, kik összefognak a közös veszedelem láttára,mert ha nagysokára ki is ég az orosz s zemét domb, szert ohul ló pernyéje állandóan gyújtogatja az alattomos tüzeket és elpusztítással fenyegeti az európai.kulturáj;. ... sx 1