Hetikiadás, 1930. január-december

1930-02-04 / 5 [1516]

930.február 4. A jobb jövő ntja. i3 N,,m a kishitűség ós nem a csüggedés,hanem a bizalom és optimizmus az,ami a nemzeteit nag^gyá és erőssé teszi.

1

' Bethlen István grófnak ezek a szavai fejezik be azt a vitat,amely a hágai egyezmény körül kerekedett és amelyet jobb ügyhöz méltó buzgalrmmal igyekeztek szítani^ éppen azok,akik a legkevésbbé hivatottak komoly ós reális politika irányítására, f céltalan vakmerőségnek és kába rosszindulatnak különös megnyilatkozása Jelentkezett az^ utóbbi napckban,mikor a nemzetközi tárgyalások idegőrlő harcából visszaérkező delegátusainkat bizonyos olda

1v,

ól a szemrehányások pergőtuzével fogadták,hóra' miért nem értek el több eredményt Hágában ós miért nem kötöttek előnyösébe : egyezményt. L intha nem^z lett volna delegátusaink minden vágya, mintha nem ezért vívták volna nehéz küzdslmeiket,mintha nem csikarták^volna ki mindazt, amit • ellenségeink maguk is a magyarok győzelmének kénytelenek elismerni. Nem mint győztesek mentünk Hágába az egyezmény feltételeit diktálni,hanem ,fflint legyőzött népnek kellett választanunk a rossz ós a kevésbé rossz között, És mi az utóbbit választottuk " - mondotta Bethlen, István' grőf. Azt,hogy a kevésbé rosszat választattuk,sőt még azt.hogy

(

egyáltalában választhattunk a kettő között, elsősorban Olaszország baráti támogatásának köszönhet* jükannyira azonban még nem jutó.tünk,hogy feltételeinket magunk szabjuk meg es elfogadtassuk azokat.Hágában a magyar álláspont győzött,mert nom kényszerithettók ránk a kisantant akaratát,hanem hosszas tárgyalások során nagy honoson találtak olyai^megfölelő megoldásra,mely lehetővé tette mindkét szembenálló fél ál lás pontjánál^ kiegyenlítés ét / és önnek alapján az egy ozmény t elfogadását. Ha a magyar delegátus OK megtagadták volna az egyezmény elfogadását, ezzel roppant súlyos helyzötbe hoztak velna Magyarországot. Ezt várták is a kisantant delogátusai ,akik most utólag csalódásukat nyíltan beismerik ós boismerik azt is,hogy M-gyár ország bár súlyos feltétel ok mellett,mégis győztes ón került ki a hágai nemzetközi küzdelemből, Mind ont összevéve a kisantant elvesztette a játszmát, Magyarország fölszabadult % pénzügyi gyámkodás alól ós ^visszanyerte ezen a téren is szuverenitását. 3nnok hordereje végtelenül nagy ós messzire kiható iolontősógo van. Ez a jolontőség mosszo az]ország határain tul terjed; a határokon beiül a nemzet önbizalmát emeli 6^ az általános gazdasági helyzet javulását vonja maga után,míg a határckon -tul az ország tekintélyét növeli ós - a.külföldnek gazdasági helyzetünkbe vetett bizalmát fokozza, ' ' t • Mindezt szeretnék aláaknázni ós lerontani a kishitűek,akik csüggedést akarnak beoltani a magvar"nép lelkébe. Pedig a magyar nép nyugodt ós egykedvű természete a csüggedést soha nem ismerte, ^vozredos viharodat ólt át ós az,ami fentartetta,épenlolkénok csüggedést nem ismerő szilárdsága volt, mellyel mindig bátran es elszántan tekintetta jövő eló. A reális politika'talaján szilárdan megyotvo lábunkat megálljuk helyünket most

/

is,ott,•ahova a sors rcncj.clt bennünket ós elhatározott kézmozdulattal ^elhárít juk magunktól a csüggedés szavát. 'Amit elérhettünk,azt elértük,ami győzelmet kicsikarhattunk,azt megszereztük ós ezen á megszerzett alapon dolgnzsunk tovább'ós haladjunk előre a jobb jövő utján. • A hivatásos mezőgazdasági munkás^ kö.tftlszo szerződtetés,e,

t A földmivelésügyi miniszter,az aratási ós csópjLési munkáknak kellő időben ós zavartalan módon való .elvégzése,úgyszintén a hivatásra mezőgazdasági munkásoknak a mezőgazdasági termelés keretén belül lehetőleg teljes számiban való elhelyezkedésének biztositága érdekében rendeletet adott ki^Ebbon arra utasította-a-hatóságokat,hogy törvényes jogkörükben köyossonek el,mindent abban a tokintetbon,hogy a;munkaadók az aratási ós csóplési munkákra ós általában bármely gazdasági munkára minden körülmények között hivatásos mezőgazdasági munkásokat szerződtess ónok, '"